abhadiamonds.com
9. a Newton I. törvénye (15. lecke) Kattanj rá az alcímre! Megjelenik, ill. eltűnik a hozzátartozó tartalom. Newton I. (tehetetlenség) törvénye Inerciarendszer
törvénye adja meg: A testet gyorsító erő egyenlő a test tömegének és gyorsulásának szorzatával. A törvény megfogalmazható más formában is: A mozgásban lévő test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erő nagyságával, és fordítottan arányos a test tömegével. Newton II. törvénye más néven: – a mozgás alaptörvénye, a dinamika alaptörvénye, vagy az erő törvénye. Newton I. törvényéből vezethető le az erő mértékegysége: Az erő nagysága 1 N, ha az 1 kg tömegű testnek 1 m/s² gyorsulást ad. 3. A mozgás alaptörvényéből következik: a nagyobb erő nagyobb gyorsulást ad a testnek ha csökken az erő nagysága, csökken a test gyorsulása ha az erő nagysága nullára csökken, megszűnik a gyorsulás, és a test a tehetetlensége miatt mozog tovább (Newton I. törvénye), azzal a sebességgel, amellyel az erőhatás megszűnésekor rendelkezett egyforma nagyságú erő a nagyobb tömegű testnek kisebb gyorsulást ad Fizika 7 • • Címkék: Newton II. törvénye
Ha a két erő kiegyenlíti egymást, a test egyensúlyban van, azaz nyugalomba marad, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez) c. Newton 4. törvénye: (Erők függetlenségének elve) Ha egy testre több erő hat, ezek helyettesíthetők egyetlen erővel, az eredővel, amely a testre ható többi erő vektori összege. Megjegyzés: - Az m tömegű test az eredőerő ( jele Fe vagy S F)irányában gyorsul, a gyorsulás nagysága Fe/m. - A dinamika alapegyenlete: S F=m × a 2. Ütközések a. Ütközésről beszélünk, amikor testek rövid ideig történő érintkezés során fejtenek ki egymásra nagy erőt. Az ütközéseket sok szempont szerint lehet csoportosítani. Pl Rugalmas az az ütközés, ha az ütközés után a testek külön folytatják mozgásukat. Rugalmatlan ütközésnél a testek az ütközés után összeragadva haladnak. Tökéletesen rugalmatlan egyenes vonalú ütközésnél a lendületmegmaradás törvénye alapján határozhatjuk meg az ütközés utáni közös sebességet: m 1 × v 1 + m 2 × v 2 =(m 1 +m 2) × v közös c. Tökéletesen rugalmas egyenes vonalú ütközés a lendületmegmaradás és a mechanikai energia megmarásának törvényét is használni kell az ütközések utáni sebesség ek meghatározásánál.
2- Fogja meg a labdát a kezével A profi sportolók visszaadják a kezüket, amikor elkapják a labdát, mivel ez több időt biztosít a labdának, hogy elveszítse a sebességét, és viszont kevesebb erőt alkalmaz.. 3- Nyomja be az autót Például, ha egy szupermarket kosár kétszer olyan keményen tolódik, kétszer gyorsítja a gyorsulást. 4- Nyomja meg a két autót Másrészt, amikor két szupermarket kocsit ugyanolyan erővel hajtanak végre, felgyorsítja a felgyorsulást, mert fordítottan változik.. 5- Nyomja meg ugyanazt a kosarat teljes vagy üresen Könnyebb egy üres szupermarket autót tolni, mint egy teljes, mivel a teljes autónak több tömege van, mint a vákuum, így több erőre van szükség a kosár teljes megnyomásához. 6- Nyomja meg az autót Az autónak a legközelebbi benzinkútra való tolatásához szükséges erő kiszámításához, feltéve, hogy egy tonnát kb. 0, 05 méterenként mozgatunk, becsülhetjük az autóra kifejtett erőt, amely ebben az esetben kb. newton. 7- Autó vagy autó vezetése A targonca tömege jóval nagyobb, mint egy autóé, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan mértékben kell több erőt felgyorsítani.
Newton t�rv�nyei (Newton-f�le axi�m�k, a tehetetlens�g t�rv�nye, a dinamika alapt�rv�nye, a hat�s-ellenhat�s t�rv�nye, az akci�-reakci� elve, a k�lcs�nhat�s t�rv�nye, az er�hat�sok f�ggetlens�g�nek elve) A mechanika alapt�rv�nyei, a newtoni mechanika sarkk�vei. Isaac Newton �ll�totta fel �ket 1687-ben. Els� t�rv�ny (a tehetetlens�g t�rv�nye): Egy t�rgy sebess�g e nem v�ltozik, csak ha er� hat r�. M�sk�ppen megfogalmazva: Minden test mindaddig nyugalomban vagy az egyenes vonal� egyenletes mozg�s �llapot�ban marad, am�g a r� hat� er� k mozg�s �llapot�nak megv�ltoztat�s�ra nem k�nyszer�tik. Az egyszer �tj�ra ind�tott test �r�kk� mozog a nyert sebess�ggel, ha mozg�s�t semmif�le er� nem akad�lyozza M�sodik t�rv�ny (a dinamika alapt�rv�nye): Az m t�meg � t�rgyra hat� F er� az F = ma �sszef�gg�s szerinti a gyorsul�s t kelt. Az impulzus id�beli megv�ltoz�sa ( dI/dt) ar�nyos a mozgat� er� vel ( F) �s annak az egyenes vonalnak az ir�ny�ban k�vetkezik be, amelyben az er� hat. dI/dt = F Ha a test t�meg e ( m) nem v�ltozik ezzel egyen�rt�k� �s gyakoribb az F = ma forma, ahol a a test gyorsul�s a. Ha a vil�gmindens�g b�rmely pontj�n hat 1 liter v�z re 1 m�sodperc ig 1 kilogramms�lynyi (9806 N) er� - annak a v�z nek a v�gsebess�g e minden�tt 10 m�ter lesz m�sodperc enk�nt.
Ed. Reverte. 1989. Aguilar Peris & Senent "Fizikai ügyek" Ed. Reverte, 1980. "Newton második törvénye" A lap eredeti címe: 2017. május 9., a fizika osztályteremben: - Isaac Newton. Életrajz "a: "Mi a Newton második törvénye? " In: Khan Akadémia A Khan Akadémiáról származik: "Newton törvényei" a SAEM Thalesben. Andalúziai Matematikai Oktatási Társaság. Visszanyerve: 2017. május 9. a webhelyről.
A szinte bármi mozgás módja megoldható a mozgás törvényeivel: mennyi erő lesz, hogy felgyorsítsa a vonatot, hogy egy ágyúgolyó eléri-e a célját, hogyan mozog a levegő és az óceán áramlása, vagy hogy egy repülőgép repülni fog, mind a Newton második törvénye. Összefoglalva, a Newtoni második törvényt gyakorlatilag, ha nem a matematikában, nagyon könnyű betartani, hiszen mindannyian empirikusan meggyőződtünk arról, hogy nagyobb erő (és ennélfogva több energia) szükséges ahhoz, hogy egy nagy zongora mozogjon, mint csúsztasson egy kis széket a padlóra. Vagy, amint azt fentebb említettük, amikor egy gyorsan mozgó krikett labda elkap, tudjuk, hogy kevesebb kárt okoz, ha a karját hátrafelé mozgatja, miközben elkapja a labdát.. Talán érdeklődik a 10 Newton első életjogi példájáról. referenciák Jha, A. "Mi a Newton második mozgási törvénye? " (2014. május 11. ): The Guardian: Isaac Newton. Az egyenletek rövid története. A lap eredeti címe: 2017. május 9., a The Guardian. Kane & Sternheim. "Fizika".
A Newton második törvénye, a Dynamics alapelve, a tudós azt állítja, hogy minél nagyobb egy tárgy tömege, annál erősebb lesz ahhoz, hogy felgyorsítsa azt. Ez azt jelenti, hogy az objektum gyorsulása közvetlenül arányos a rá ható és az objektumhoz képest nettó erővel.. Tudjuk, hogy egy objektum csak akkor gyorsulhat, ha erők vannak az objektumon. A Newton második törvénye pontosan azt mondja nekünk, hogy mennyi egy objektum felgyorsul egy adott nettó erő esetén. Más szóval, ha a nettó erőt megduplázzák, az objektum gyorsulása kétszer olyan nagy lenne. Hasonlóképpen, ha az objektum tömege megduplázódott, gyorsulása felére csökken. Példák Newton második törvényére a mindennapi életben Ez a Newtoni törvény a valós életre vonatkozik, amely a fizika egyik törvénye, amely a leginkább befolyásolja a mindennapi életünket: 1- Rúgj egy labdát Amikor rúgunk egy labdát, egy bizonyos irányba erőt hajtunk végre, ami az az irány, ahol az utazni fog. Ráadásul minél erősebb a labda, annál erősebb az erő, amit ráhelyezünk, és minél messzebb megy.