abhadiamonds.com
Bangóné tehát nem pusztán és nem elsősorban politikai hibát követett el a saját pártja szempontjából, hanem bűnt a magyar közélet ellen. Ahhoz persze, hogy ezt elfogadjuk, azt is el kell fogadnunk kiindulópontul, hogy a politika nem száműzheti az erkölcsöt önmagából. Persze bárki mondhatja erre, hogy nézzünk körül a világban, és máris láthatjuk, erkölcsnek nyoma sincs a politikában. Láthatjuk a nagyhatalmak katonai beavatkozásait, az erőforrásokért zajló háborúkat, a kölcsönös betartásokat, a másik fél folyamatos átverését, láthatjuk a globális elit által tudatosan gerjesztett migrációs folyamatokat, a kereszténység, a hagyományos család és nemi identitás elleni támadásokat, az ellenvélemények kirekesztését, a fősodorral szembeni politikusok és országok ellehetetlenítését és még sorolhatnánk. Ez mind igaz, de azt is pontosan látjuk, hogy éppen ezért van veszélyben a világ: mert az alapvető erkölcsi normák nem vagy alig játszanak szerepet a politikai döntéseknél. Holott már Arisztotelész is arról értekezett, hogy mindegyik államforma lehet helyes és jó vagy helytelen és rossz, attól függően, hogy a vezetők a saját magánérdekük érvényesítésére használják a főhatalmat, vagy pedig a köz javára.
A normák és szabályok differenciálódása az értékorientációk els�dleges kategóriájának (jó-rossz) differenciálódásával jár együtt. Ez a differenciálódás úgynevezett másodlagos kategóriák megjelenését eredményezi, mint például: szent-profán, helyes-helytelen, igaz-hamis, hasznos-káros, pontos-pontatlan, szép-rút, kellemes-kellemetlen, stb. A másodlagos kategóriák jelent�sége azonban adott kontextusban pont olyan jelent�ség� lehet, mint az els�dlegeseké. A normák és a szabályok ugyanakkor különböznek is egymástól a szerint, hogy tagolt vagy végeznek bizonyos cselekedeteket és töltenek be bizonyos funkciókat, mert meghatározott társadalmi rétegbe születtek (Luhmann) az erkölcsi szokások is tagoltak. A modern társadalmakban (ahol bizonyos emberek azért válhatnak meghatározott társadalmi réteg tagjává, mert bizonyos funkciót töltenek be) az erkölcsi szokások rétegz�dnek, mert a modern társadalmak "funkcionálisak". Az erkölcsök tagoltságához és rétegez�déséhez kapcsolódik az →igazságosság kérdése is.
3. ISMÉTELTSÉG - E jellemzőt szokták normativitásnak nevezni. Lényege: a norma címzettje minden ismétlődő esetben ugyanúgy járjon el, ahogy a norma előírja. Az egyszer követendő magatartás nem norma, hanem pl. egyedi parancs. Az ismétlődő helyzethez kapcsolódó ismétlődő magatartás adja az adott viszonyok stabilitását, a kiszámítható rendet. 4. SZAKCIONÁLTSÁG - A norma központi eleme. Azt jelenti, hogy amennyiben a normában foglalt előírásokat nem tartják be, hátrányos következményekkel kell számolni. A kilátásba helyezett hátrány sokféle lehet attól függően, hogy milyen típusú normáról van szó. (pl. megvetés, kiközösítés) és tényleges kényszerben is megnyilvánulhat (máglyán való elégetés, szabadságvesztés stb. ) 5. HIPOTETIKUS SZERKEZET - A norma egy feltételezett jövőbeni szituációra és magatartásra vonatkozik. Ha a feltételek majd beállnak, akkor alkalmazni kell a norma előírásait, ill. ellenkező magatartás esetén az előre megfogalmazott hátrányt. 6. RECIPROCITÁS (kölcsönösség). A normák jogosultságok és kötelezettségek kölcsönösségeként értelmezhetők.
• Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 4. A tanár ellenében… • Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 5. Alapvető etikai normák megszegése 1. : Lopás • Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 6. Alapvető etikai normák megszegése 2. : Agresszió • Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 7. Mihez kezdjünk mások titkaival? • Országos vizsgálat a serdülők erkölcsi szocializációjáról 8. Kommentek RSS