abhadiamonds.com
Koller Margit A honlap Koller Margit képzőművész szobrait, installációit, videóit, rajzait és írásait tartalmazza. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász szakán, illetve a prágai Academy of Fine Arts Intermédia szakán végezte. Műveivel a szobrászat és az intermediális műfajok között egyensúlyoz, magas minőséget, esztétikát és koncepciót felvonultatva. Kristóf Lajos Kristóf Lajos - kispesti szobrász és fotóművész honlapja Mészáros Gergely Az oldal Mészáros Gergely kortárs szobrász munkáit ( szobrok, fényképek, grafikák, rajzok), illetve oktatási tevékenységét mutatja be. Rendszeresen frissített weboldal gazdag képanyaggal, kommentelési lehetőséggel, linkajánlóval ellátva. Az oldal kezelőfelülete letisztult és igen egyszerű. Az oldalon nyomonkövethetők különböző technika eljárások is. Morvay Zsuzsa Alkotásainak témái a különböző bohócok, állatfigurák, köztük nagy bogarak, elefántok, békák, krokodilok, zebrák és sárkányok. Továbbá edények, vázák és áttört tálak, valamint kerámia oszlopok is.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 2 alkategóriával rendelkezik (összesen 2 alkategóriája van). A(z) "Magyar szobrászok" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 565 lapból. (előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal)
Az oldal jelenleg még fejlesztés alatt áll, de a legfontosabb információk már megtalálhatók az oldalon. Legfrissebb: A Budapesti Francia Intézetben lesz január 20-án ünnepség. Az ünnepségen Farkas Aladár szobrászról és Lucien Hervé -ről emlékezünk meg. Gácsi Barna Kültéri szobrok, egyedi kerámia dísztárgyak, virágtartók, gyertyatartók készítése Haraszty István Édeske A mobil szzobrászat hazai úttőrője és legjelesebb képviselője. Kossuth díjas és számtalan más elismerés jogos birtokosa. Szobrainak legfontosabb tulajdonsága a mozgás. A társadalmi tapasztalatok elemzésének eredményeit jeleniti meg mobilszobraiban. Műveinek legbensőbb lényege a játék. Festményein a színek, a kompozícióhoz felhasznált anyagok kreativ felhasználása, a geometria játéka adja meg a kép Horváth László (1951) Horváth László szobrászművész. 1951. február 5-én született Pákán. Autodidakta művész. Mestere Csiky Tibor volt. Zalaegerszegen él. 1990-től tagja a MAOE-nak. Ezen kívűl tagja a Magyar Szobrász Társaságnak, a MADI nemzetközi művészcsoportnak, és a Vitrin Karizs János Érmek, kisplasztikák, köztériszobrok készítése, restaurálása.
Szentendrei alkot�h�za ma a m�veib�l v�logatott gy�jtem�ny m�zeuma, igen kedvelt, l�togatott. Melocco Mikl�s (R�ma, 1935�) A magyar k�zt�ri szobr�szat egyik meg�j�t�ja a 20. sz�zad m�sodik fel�ben. A szegedi 56-os eml�km�, a p�csi Ady -, az abdai Radn�ti -, a sz�kesfeh�rv�ri M�ty�s kir�ly- �s az esztergomi Szent Istv�n -szobrok alkot�ja. A kort�rs szobr�szm�v�szek k�z�l m�g megeml�tj�k Varga Imr�t, aki tal�n a legt�bb sz�p k�zt�ri szobrot k�sz�tette a K�d�r-korszakban, meg a kolozsv�ri Szerv�tius Jen�t �s Tibort, ap�t �s fi�t, akik sz�kelyes fafarag�ssal k�sz�lt fa- �s hasonl� st�lus� m�rv�nyszobraikkal vil�gh�rn�vre tettek szert.
Magyar képzõmûvészet – szobrászok Fadrusz János (Pozsony, 1858—Budapest, 1903) Nevét 1892-ben mintázott Feszület e tette országosan ismertté. Elsõ nagy megbízatása 1921-ben Mária Terézia pozsonyi lovas szobrá nak elkészítése volt (1892—96). 1894-ben Mátyás király lovas szobrá nak tervével elsõ díjat nyert, a mûvet 1902-ben leplezték le Kolozsvárott. További jelentõsebb munkái: Wesselényi -szobor (Zilah, 1902); Toldi a farkasokkal (1902); Tisza Lajos -szobor (1904-ben Szeged). A budai Várpalota épületére két Atlasz-figurá t (1897) és két kapuõrzõ oroszlánt (1901—02) mintázott. A kor külsõségeket hangsúlyozó emlékmûveivel ellentétben alkotásai a szobrászat klasszikus tradícióját õrzik. Ferenczy István (Rimaszombat, 1792—Rimaszombat, 1856) Lakatossegédként vándorútja során Bécsben az Akadémia rézmetszõ osztályára iratkozott be, ahol Solon címû érmével díjat nyert. 1818-ban gyalog Rómába vándorolt, és ösztöndíjjal hat évet töltött itt. A dán Thorvaldsen mûtermébe került. Elsõ mûveit (Fekvõ Vénusz, Csokonai -arckép, Pásztorlányka avagy A szépmesterségek kezdete) hazaküldte, s ezek sikere ösztöndíjat juttatott számára, így két évig Canovától is tanulhatott.
1824-ben hazat�rt. A 30-as �vekben portr�szobrokat ( �rm�nyi, Rudnay, Kazinczy stb. ), s�reml�keket, olt�rm�veket ( �dvez�lt l�lek, Szt. Istv�n v�rtan�, Esztergom stb. ), kisebb eml�km�veket ( Kisfaludy K�roly, budapesti M�zeumkert stb. ) k�sz�tett. Sok kutat�s ut�n megtal�lta a hazai, ruszkicai m�rv�nyt. 1846-ban befejezte nagyobb m�v�t, a K�lcsey -szobrot. 1847-ben visszavonult Rimaszombatba. Izs� Mikl�s (Diszn�shorv�t, ma Izs�falva, 1831�Budapest, 1875) R�szt vett a szabads�gharcban. Vil�gos ut�n bujdosott, majd 1851�56 k�z�tt Rimaszombatban k�farag�leg�ny, itt 1853-t�l 1856-ig Ferenczy Istv�n tan�tv�nya. 1856-ban Pestre ker�lt. 1859-t�l a m�ncheni Akad�mi�n tanult. 1860-t�l kezdve, a magyar szobr�szatban els�k�nt, gyakran ny�lt n�pi t�m�hoz (Furuly�z� p�sztor). M�nchenben mint�zott m�ve, a B�sul� juh�sz (1862) nagy felt�n�st keltett. 1862-ben hazat�rve elk�sz�tette Arany J�nos, Egressy B�ni, Megyeri mellszobr�t. A n�p�letet sok jelent�s m�v�ben mint�zta meg: Cig�ny Laoko�n (1862); Arat� n� (1863); Parasztl�ny (1864).
Budapest k�zterein �ll J�kai szobra, E�tv�s J�zsef, Arany J�nos mellszobra stb. Nagyk�r�s�n van Arany J�nost �br�zol� szobra (1910), Szegeden Sz�chenyi-eml�km� ve (1914). Az angliai Stanstedben �ll hadieml�ke. 1900-as kelet� Any�nk c�m� szobr�t a p�rizsi vil�gki�ll�t�son nagyd�jjal jutalmazt�k. Zala Gy�rgy (Als�lendva, 1858�Budapest, 1937) Els� nevezetes munk�ja a M�ria �s Magdolna c�m� m�rv�nyszobor volt (1884, Magyar Nemzeti Gal�ria), ut�na az Aradi v�rtan�k Husz�r Adolf �ltal abbahagyott szobr�t fejezte be (1889), melyet az eml�kszobrok hossz� sora k�vetett (Budapest, Honv�dszobor, 1889�1893; Andr�ssy Gyula; a hat m�s szobr�sszal kivitelezett Millenniumi eml�km�, 1894�1929, Erzs�bet kir�lyn�, 1932; az Orb�n Antallal k�z�sen k�sz�tett, Tisza Istv�n -szobor, 1934; Szegeden a De�k Ferenc-szobor). Portr�kat, s�reml�keket is alkotott. A neobarokk eml�kszobr�szat legjelent�sebb mestere. Kov�cs Margit (Gy�r, 1902�Budapest, 1977) A 20. sz�zad vil�gh�r� magyar keramikusa. N�pi �s vall�sos t�m�j� korongolt, festett munk�it a naiv egyszer�s�g �s a m�v�szi talentum jellemzi.
Szentendrei alkotóháza ma a mûveibõl válogatott gyûjtemény múzeuma, igen kedvelt, látogatott. Melocco Miklós (Róma, 1935—) A magyar köztéri szobrászat egyik megújítója a 20. század második felében. A szegedi 56-os emlékmû, a pécsi Ady -, az abdai Radnóti -, a székesfehérvári Mátyás király- és az esztergomi Szent István -szobrok alkotója. A kortárs szobrászmûvészek közül még megemlítjük Varga Imrét, aki talán a legtöbb szép köztéri szobrot készítette a Kádár-korszakban, meg a kolozsvári Szervátius Jenõt és Tibort, apát és fiát, akik székelyes fafaragással készült fa- és hasonló stílusú márványszobraikkal világhírnévre tettek szert.