abhadiamonds.com
A mássalhangzótörvények. 1. Teljes hasonulás a) írásban jelölt b) írásban jelöletlen 2. Összeolvadás 3. Részleges hasonulás a) Zöngé… | Tanulás, Anyanyelv, Nyelvtan
Világháború szerző: Fmarta18 II.
mássalhangzó-összeolvadás Két egymás melletti mássalhangzóból a beszédben egy új (rendszerint hosszú) mássalhangzó keletkezik. írásban: adsz - beszédben: acc. )
Helyesírásunk a szóelemző írásmód elvének érvényesítésével teszi lehetővé, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag lehetőleg változatlan maradjon, és világosan felismerhető legyen. Például: szomszédság; hadsereg. A szóelemző írás fő szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban, hanem módosult változatukban tüntetjük fel. Páldául: kézzel, (kéz+vel); fusson (fus+j+on) Részleges hasonulás Teljes hasonulás Szóelemző írásmód A szóelemző írásmód A szóelemzés További fogalmak rövidülés A kiejtés során egy magánhangzó vagy mássalhangzó rövidnek hangzik, holott leírva hosszúnak jelöljük. Pl. leírva: kíváncsi, bölcsőde, otthon, jobbra - kiejtve: kiváncsi, bölcsöde, othon, jobra. szóelemző írásmód Bizonyos hangváltozásokat (pl. a részleges hasonulást) nem jelölünk írásban, hanem a szavak leírásakor az őket alkotó szóelemeket tüntetjük fel. hagyja - ejtéskor: haggya, de leíráskor jelöljük a hagy szótövet és a -ja igei személyragot.