abhadiamonds.com
2. A kamara által hivatkozott magas érdekérvényesítõ képességük okán járják ki az Országgyûlés elõtt, hogy a kamarai törvény kiegészüljön azzal a tagsággal, ahol van tényleges agrár-tevékenység, de azt szándékosan, vagy tévedésbõl nem szerepeltették a tevékenységi jegyzékükben.
2. A vállalkozásnak 2013-2016 között nem származott árbevétele az Agrárkamarai törvény mellékletében felsorolt tevékenységi körből, de lehet, hogy a későbbiekben folytatni kívánja a tevékenységet (esetünkben főként 463 Élelmiszer, ital és dohányáru nagykereskedelem) Teendő: Az érintett évek mindegyikére könyvvizsgálói jelentést kell készíttetni, hogy a vállalkozás hitelesen tudja igazolni, nem származott árbevétele az érintett tevékenységi körökből. A jelentéseket tértivevényesen, vagy elektronikusan kell elküldeni a NAK-nak és kérni, hogy töröljék a kirótt tagdíjat, azokat az évi 2000 Ft alapdíjra mérsékeljék. Ebben az esetben a vállalkozás Agrárkamarai tag marad, tehát a jövőben is külön könyvvizsgálói jelentéssel kell kérni a tagdíjmentességet. 3. A vállalkozás teljes árbevételének csak egy része származik az Agrárkamarai törvény mellékletében felsorolt tevékenységi körökből és visszamenőleg a tagdíj mérséklése érdekében arányosítással kíván élni. Teendő: A vállalkozás könyvvizsgálói jelentéssel (célvizsgálat elegendő) igazolja, hogy a teljes árbevételének mekkora része származott érintett tevékenységi körből.
Az arány módosult! Amennyiben az árbevétel több mint 33% származott érintett tevékenységből, úgy a teljes árbevétel a tagdíj számítás alapja, de főigazgatói engedéllyel ez a 33%, 50%-ra is növelhető. Ennél alacsonyabb arány esetén csak a ténylegesen érintett árbevétel rész lesz a tagdíj számítás alapja. A tagdíj számítás alapját képező nettó árbevétel részt visszamenőlegesen évenkénti bontásban kell igazolni a NAK honlapjáról letölthető "egyedi tagi nyilatkozat" című alábbi linken NAK 2017 könyvvizsgálói jelentés minta arányosítá elérhető nyomtatvány kitöltésével.. 4. A vállalkozás árbevétele TEÁOR 4634-4639 édesség, ital és egyéb élelmiszer nagykereskedelemből származik. Teendő: Meg kell vizsgálni (2016. decemberi kamarai értesítőlevél, vagy a kamara honlapján, illetve ügyfélszolgálatán keresztül), hogy a kirótt tagdíjak között szerepel-e 2013 és 2014 évi tagdíj, mert ezek a tevékenységi körök csak 2015. január 1-jétől lettek a törvény hatálya alá vonva. Ebben az esetben, erre hivatkozva kell írásban, tértivevényesen kérni a 2013 és 2014 évi tagdíjak törlését.
Az új szabályok szerint mindössze 3 sáv maradna, viszont változna a tagdíjalap számításának módja, és az előző éves mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel egy ezreléke helyett két ezreléket kellene felszámítaniuk a nagyobb szereplőknek. A tervezett módosítás szerinti sávok így alakulnának: 2, 5 millió forint tagdíjalapig 5000 forint lesz a tagdíj, 2, 5 millió és 500 millió forint között a tadíjalap két ezrelék (0, 002), 500 millió forint tagdíjalap felett pedig 1 millió forint. Az szerint a változások számos gazda számára az eddig fizetett tagdíj duplázódásával járnának. Egy pár évvel ezelőtti küldöttgyűlési beszámoló szerint a kamara tagságának 85 százaléka fizet 10 ezer forint, vagy az alatti tagdíjat. Ezen túlmenően a jelenleg legfeljebb egymillió forintos, törvényben rögzített tagdíjmaximumot is emelni tervezi a NAK, méghozzá a bruttó átlagbér négyszeresében állapítanák meg az összeget. A KSH legutóbbi, szeptemberi átlagkereseti adatai szerint ezt 360 ezer forintjával kellene számolni, vagyis akár 1, 4 millió forintra is emelkedhetne a tagdíj maximum.
Nyitóoldal Egyesületünkről Fórum Ajánlatok Kapcsolat Tagjainknak Linkek Content Manage-IT - View News A könyvelõk összezárnak az agrárkamarai tagdíjjal szemben! 2017-06-12 11:04 Kedves Mindenki, Május 9-én Matyóka Zoltán és Ruszin Zsolt egyeztetésen vett rész a Nemzeti Agrárkamara (NAK) képviselõivel. Az MKOE részérõl kifogásoltuk a NAK által kialakított tagdíj-szedési módszert. Azt megértettük, hogy törvényben megnevezett tevékenységek igencsak széles köre automatikus tagságot keletkeztet. Ez azonban nem jelentené, hogy kellene minimális tagdíjat szedni. A kamara vezetésén múlna, hogy igazságtalan tagdíjakra igényt tart-e. Tagjaink között elsõsorban az olyan magas összegû kamarai tagdíj okoz felháborodást, amely a cégjegyzékben szereplõ, de ténylegesen nem végzett tevékenységek miatt merül fel. Ilyenkor a vállalkozások vezetõi általában könyvelõi mûhibát emlegetnek, holott csak arról van szó, hogy 20 évig pénzbe került a tevékenységi körök módosítása és ez ellen még mindig azzal védekeznek a cégek, hogy azt a tevékenységet is felveszik, amit aztán nem végeznek.
-ig az adóhatóságnak bejelenteni. - Amennyiben a gazdálkodó szervezet csak és kizárólag az agrárgazdasági tevékenysége alapján kötelezett élelmiszerlánc-felügyeleti tagdíj bevallásra és megfizetésre, ebben az esetben az agrárkamarai tagság megszüntetésének további feltétele, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből is kivezetésre kerüljön. - Az agrárkamara részére el kell juttatni postai úton e-Iroda fiókjukból letölthető mentesség iránti kérelmüket (Nyilatkozat tagdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez) annak vállalásával, hogy 2016. 12. 31-től számítva 3 éven belül nem keletkezik újból tagságuk. Amennyiben nem rendelkeznek e-Irodai belépővel, a nyilatkozat letölthető a NAK honlapjáról is. - Célszerű a nyilatkozat mellett a tevékenységek megszüntetésének változásbejelentő adatlapját és az elfogadó nyugtát is postai úton eljuttatni az agrárkamarának a gyorsabb ügyintézés érdekében. - Be kell fizetni a 2016. évi tagdíjukat, illetve az esetlegesen ahhoz tartozó pótlékokat.
Ugyanakkor a jelenlegi 2022-ig tartó kamarai választási ciklusban már nem tervez további változásokat e téren. A kamara szerint a tervezett módosítások mindössze 15 százalékkal emelik a teljes tagdíjbevételt. Mint a portálnak küldött válaszukban írják, a minimum és maximum tagdíjat (2. 000, illetve egymillió forintot) fizetők kivételével a többi tagdíjsávban átlagosan az árbevétel 1, 7 ezreléke a tagdíj mértéke. A módosításokkal mintegy 70 ezer tagnak változatlan maradna, vagy csökkenne a tagdíja. A kamara folyamatosan dolgozik a tagdíjelmaradásból eredő kintlévőségek behajtásán is. A jelezte, hogy a NAK idén közel 2300 szakmai rendezvényt tartott országszerte a tagságnak, amikre nagy az igény. A jégkármérséklő rendszer működésére kapott támogatás felhasználása maradéktalanul szerepel a tervezetben, a hiányolt 300 millió forintos tétel megtalálható a kapcsolódó személyi kiadás soron - írta a portálnak küldött reakciójában a NAK. Mivel a nemzetgazdaságban az elmúlt években jelentősen emelkedtek a bérek, amit a kamara csak kisebb mértékben tudott követni, kihívás a tagjaikat támogató dolgozók megtartása, folyamatosan tesznek hatékonyságjavítási lépéseket, és szervezetfejlesztést végeznek.
Az elmúlt években többek között azért érték kritikák az agrárkamarát, mert egyes ágazatokban tevékenykedő tagjainak az ide fizetendő díjakon felül az iparkamarai hozzájárulást is ki kellett fizetniük, valamint azért is, mert a TEÁOR számok alapján visszamenőleg taggá minősített egyes vállalkozásokat. Nyitókép: Pixabay
Korábbi írásunkban már beszámoltunk arról a hírről, miszerint most július végéig több szervezetnek is lehetősége nyílik arra, hogy mentesüljön az agrárkamarai tagdíjfizetés alól. Ahhoz, hogy tudjuk kik és hogyan mentesülhetnek a fizetés alól, fontos lenne tisztázni, hogy kik is kötelezettek a díjfizetésre és kik nem. Hogyan tudja kideríteni, hogy cége kamarai tagnak minősül-e? A kamarai tagsági jogviszony keletkezését a 2012. évi CXXVI. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény szabályozza. A tagság létrejöhet egyrészt önkéntesen, melynek részletszabályait a Kamara Alapszabálya taglalja, illetve egyes meghatározott esetekben a törvény erejénél fogva kötelezően is. Ez utóbbi esetben a tagsági viszony létrejöttét követő 30 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet önként regisztrálni. Kikre nézve kötelező a regisztráció? Azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek magyarországi székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkeznek és főtevékenységként agrárgazdasági tevékenységet folytatnak, vagy amelyek ugyan nem főtevékenységként folytatnak agrárgazdasági tevékenységet, de az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilván vannak tartva.
A törvény a mellékleteiben TEAOR kódok szerint nevesíti azon tevékenységeket, amelyeket agrárgazdasági tevékenységnek minősít. TEÁOR jegyzék lista Az elmúlt időszakban az Agrárgazdasági Kamara a nyilvános cégadatok alapján több gazdálkodót is automatikusan tagi nyilvántartásba vett, és emiatt tapasztalatunk szerint más szervezeteknél is felmerült a kérdés (akik ugyan nem kaptak értesítést), hogy esetleg ők is taggá váltak, mert olyan tevékenységi kört is felvettek korábban, amit egyébként nem végeznek, de a tagságot eredményező tevékenységek közé tartozik. A tagsággal kapcsolatban az Agrárkamara vezet tagsági nyilvántartást, ami viszont sajnos nyilvánosan nem elérhető. De személyes vagy telefonos utánajárás során (06-80/900-365) az ügyfélszolgálat az adószám bediktálásával ellenőrzi, hogy tag-e náluk az adott cég. Honnan tudja, hogy a tevékenysége mely TEAOR kód alá tartozik? A tevékenységek besorolásakor alapvetően az önbesorolás szabálya érvényesül, amihez a KSH a saját honlapján található tartalmi meghatározásokkal igyekszik segíteni a gazdálkodó szervezeteket.