abhadiamonds.com
Budapest területén, így a III. kerületben is, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt. ), mint közszolgáltató járatrendszerben gyűjti össze a zöldhulladékot és szállítja el a pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba komposztálásra. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31. ) Kormányrendelet alapján 2016. január 1-től a zöldhulladékot a képződés helyén a zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára gyártott gyűjtőedényben vagy biológiailag lebomló hulladékgyűjtő zsákban kell gyűjteni, kivéve ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján komposztálják.. A biológiailag lebomló 100 l-es zöldhulladék-gyűjtő zsák a lakosság számára bruttó 235 Ft/db áron elérhető az FKF Zrt. Ecseri Úti Központi Ügyfélszolgálati Kirendeltségén (csak készpénzes fizetés lehetséges), Budai Ügyfélszolgálati Központjában (bankkártyás, és készpénzes fizetésre is lehetőség van), továbbá az FKF Zrt. által működtetett hulladékgyűjtő udvarokban.
A lakosságnak meg kell szoknia, hogy ha rendel egy konténert, akkor abba csak szelektálva szabad berakni az anyagot, az építési törmelék nem keverhető például a rossz ablakkerettel, a szeméttel, az építőipari csomagolással. Az sem megoldás, hogy a konténer aljára bedobláják a szemetet, s arra rakják a sittet, mert leborítás után a konténeressel visszarakatják az oda nem illő anyagot – és ebből komoly viták adódhatnak utólag a lakossági megrendelő és a konténeres között. Várhatóan a háztartási szemét elszállításának díja (magyarul kukadíj) is emelkedni fog, amely mindenkit érint. Egy környezetvédelemmel foglalkozó honlapon 50 százalékos emelkedésről írtak. Sokan tartanak attól is, hogy továbbra is emelkedni fog az illegális hulladéklerakók száma. Az emberek inkább az erdőbe fogják lerakni a szemetet, minthogy többet fizessenek az elszállításáért. A helyzet adott, a változásokhoz alkalmazkodnunk kell, nem tehetünk mást. Összegezve érdemes megfogadni a környezetvédelemmel és a szemétszállítással foglalkozó szakemberek tanácsait.
Mindezen kívül új hulladéklerakók nyílnak majd(! ) kormányzati és uniós forrásokból finanszírozva. A bezárások oka érthető, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy egészséges környezetben éljünk. A rosszul szigetelt lerakókból származó csurgalékvíz elszennyezi a talajvizet, a szennyeződés belekerül a fúrt kutakba, az ivóvízbe és végső soron az általunk fogyasztott növényekbe is. A hulladéklerakó-gáz pedig levegőnket sem kíméli. Fellélegezhetnénk tehát, de rövid időn belül kiderült, hogy a hulladék elhelyezésének problémája mégsem megoldott. Sőt az intézkedéseknek következményeként jelentősen drágulni fog, és a szállítási távolság is megnövekedett. Hiába volt több mint nyolc év a felkészülésre, nem készültek el az újabb korszerű lerakóhelyek. Nem minden gyűjtés szelektív... A kerület találékony lakossága már korábban megoldotta a felesleges háztartási szemét elhelyezésének problémáját mintsem az felmerült volna (amint a fenti cikkből kitűnik). A lakosság engedelmesen gyűjti, szelektálja a hulladékot, ám ha olyan adódik, ami nem illeszkedik egyik szelektív gyűjtő profiljába sem, akkor a lakos megfog egy zsákot, és a nem szelektálható hulladékot egyben továbbítja a szemeteseknek, küszködjenek azzal ők a továbbiakban.
Ezért a szállítók is jobban odafigyelnek, hogy mi kerül a konténerbe. De mit jelentenek ezek a változások konkrétan nekünk, budapestieknek? A XVIII. kerületben működő Orgovány úti lerakó már júliusban bezárt és az üzemeltető nem kérte környezetvédelmi működési engedélye meghosszabbítását. Úgy tudjuk, hogy a budai régió is ellátatlan maradt. A viszonylag közeli Pilisborosjenőn is bezárták a telephelyet. Fővárosunk beépítettsége miatt kétséges, hogy építési-bontási hulladék lerakóhely létesülhet a kötelezően előírt 300 méteres védőtávolság miatt, így maradt az agglomeráció, ahol a követelményeknek megfelelő telephelyet lehet találni. Jelenleg a vegyes építési törmelék a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójára és a Dunakeszi II hulladéklerakójára kerülhet, vagy más, az agglomeráció területén létesült lerakókba pl. Kistarcsán és Gyálon. Ha a tiszta építési törmelék közé netán szemét is kerül, akkor azt csak speciális lerakóba lehet leborítani, és annak a díja is sokkal magasabb.
Az FKF a zöldhulladékot járatszerűen 2018. március 5-től november 30-ig gyűjti be a III. kerületben hétfői napokon. A zöld hulladék begyűjtésről, az új zsákok beszerzéséről bővebben az alábbi weboldalon olvashat:
Ez a népi sport olyan méreteket öltött, hogy a jobb helyekről el kellett költöztetni a szelektív konténereket (például a rákosszentmihályi uszoda környékéről), mert képtelenség volt a környéket hulladékmentesíteni. Az FKF Rt. sem tud mit kezdeni a kérdéssel: a szelektív gyűjtés mellett járatnak egy szemetesautót is, ami eltünteti a lakosság által odahordott szemetet. A megmaradt lerakók jelentősebb része vagy csak építési-bontási törmeléket (sittet) fogad be, vagy csak háztartási (vegyes) hulladékot, mivel azok más-más kezelési módot igényelnek. Egy kerületi konténeres szakembertől megtudtuk, hogy míg a sitt és a háztartási hulladék lerakása szelektíven 9-11 ezer forint között mozog tonnánként, addig a vegyes hulladéklerakók a náluk elhelyezett szemét lerakásáért 30-40 ezer forintot kérnek tonnánként. Ehhez még hozzáadhatjuk a szállítási költséget is. Érdemes tehát nem keverni a zöldhulladékot a sittel (ez eddig sem volt megengedett, mégis sokan megtették). Ha ez mégis megtörténik, a szelektív lerakóhelyen visszapakoltatják a leborított szemetet jelentős kárt okozva a konténer szállítójának.
Nem bántja a szemét? Talán emlékeznek erre a szlogenre azokból a reklámokból, melyek a szemetelés káros következményeire hívta fel figyelmünket. Azóta megtanultuk, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés a háztartásokban. Most ideje megtanulnunk, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés, amikor konténernyi szeméttől, sittől szeretnénk megszabadulni egy lakásfelújítás, építkezés, kertrendezés során. "2009. július 16-áig valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek a keletkező hulladék elhelyezésére modern technológiák alkalmazásával elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését. " Ezt olvashatjuk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményének elején. A közleményből kiderül az is, hogy így 70 lerakó maradt az országban, mely a "jelentkező kapacitásigényt bőségesen biztosítja" és, hogy "2001. január 1-jétől ismert az önkormányzatok számára, hogy be kell zárni a nem megfelelően szigetelt lerakókat".