abhadiamonds.com
A magyar sertéshúsárakat tovább növelte, hogy egyik legfőbb (sertés szempontjából) célországban, Romániában is nagy pusztítást végzett a kór. Ugyanakkor a koronavírus következtében bekövetkezett készletezési hullám, valamint az olasz és a spanyol piac szűkülése is hatást gyakorolt rövid távon az élelmiszerárakra. A maginfláció várakozásunk szerint 2020-ban még a tavalyi évi (3, 8%) magas szint közelében alakulhat (áthúzódó hatások, valamint a forint árfolyamának jelentős gyengülése miatt), amely szintén emeli a teljes árszínvonal-romlás mértékét. Ugyanakkor 2021-ben jelentős csökkenést várunk a maginfláció dinamikájában, mely a headline inflációt is lefelé húzza (2021-ben 1, 6%-os maginflációt és 1, 9%-os headline inflációt várunk, év/év alapon mérve). 2022-től kezdődően pedig a maginfláció és a teljes árszínvonal-romlás üteme egyaránt fokozatos gyorsulást mutathat a gazdasági növekedéssel párhuzamosan. A maginfláció az árszínvonal-emelkedés alapfolyamatát mutatja, kiszűrve az inflációból az egyszeri hatásokat és a nagyobb havi szintű ingadozásokat (időjárás, világpiaci ármozgás stb.
E kettős emelést követően folyósítják majd a januári ellátásokat. Néhány példa a fenti számításokra (A számításokat a rendelkezésemre álló adatok, a hatályos törvényi rendelkezések és legjobb tudásom szerint végeztem, a tényleges korrekció végrehajtása nem az én kezemben van, így a példákat csak tájékoztatónak tekintsék! ) Emelési korrekció és jövő évi emelés az átlagnyugdíj (a nyugdíjak számtani átlaga) kerekített összegére, azaz 135. 000 Ft -ra vetítve A novemberi egyösszegű különbözet összege: 11. 340 Ft A decemberi nyugdíj összege változatlanul 135. 000 Ft A nyugdíj összege a januári kettős emelés után: 139. 751 Ft Az éves emelés mértéke 2020-ban a januári emelés alapján: 57. 012 Ft (Az emelést 2020. novemberében az itt leírt módon korrigálhatják, ha a 2020. évi infláció mértéke meghaladná a 2, 8%-ot. ) Emelési korrekció és jövő évi emelés a medián nyugdíj kerekített összegére, azaz 117. 000 Ft -ra vetítve (ha sorba rendeznénk az összes nyugellátást, a medián összeg lenne a sor közepén) A novemberi egyösszegű különbözet összege: 9.
Októberben a KSH adatai szerint az áremelkedés üteme hatéves csúcsra, 3, 8 százalékra nőtt. Az elemzés szerint látszik egy korrekció, vagyis valamit mérséklődhet az infláció, de valószínűtlen, hogy 3 százalék alá menjen. A Magyar Nemzeti Bank becslése, az hogy az idei 2, 8 százalék után jövőre 3, 1, 2020-ban pedig 3 százalék lesz az infláció. Bár a Magyar Államkincstár nem közli az átlagnyugdíjról szóló adatokat, de a becslések alapján ez 130, 5 ezer forint lehet. Erre jön rá a 2, 7 százalékos emelés, ami havi plusz 3500 forintot jelent. Ha viszont megkapnák az MNB által jelezett 3, 1 százalékos emelést, az már 4000 forintot jelentene.
A nyugdíjas fogyasztóiár-index mértéke is 3, 4% (az előző év azonos időszakához képest) a gyorsjelentés szerint. Így a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel összhangban a 3, 4%-os mérték az irányadó, eszerint kell a nyugdíjkorrekciót végrehajtani. Miután 2019. januárjában az idei évre vonatkozó költségvetési törvény inflációs előrejelzésével összhangban a nyugdíjemelés mértéke 2, 7% volt, ezt kell korrigálni a 3, 4%-os tényadatnak megfelelően. A különbség 3, 4% - 2, 7% = 0, 7%. Miután a különbözet 1 százalékpontnál kisebb, az egész évre járó különbözetet egyösszegben kell kifizetni.
Emellett az idei évi 3, 6%-os prognosztizált maginflációhoz érdemben hozzájárul a gyengébb forintárfolyam is. 2021-re várakozásunk szerint kifuthat az árfolyamhatás, kiárazódnak a korábbi (2019-es) magas bázisok, a GDP növekvő pályára áll ugyan, de továbbra sem éri el a potenciális növekedést; így jövőre összességében 1, 6%-os maginflációt várunk. Potenciális GDP: a GDP azon szintjére vonatkozó becslés, amikor a gépi és emberi erőforrások hosszú távon fenntartható arányban vannak kihasználva. Ehhez kapcsolódik a kibocsátási rés fogalma is. A kibocsátási rés azt mutatja meg, hogy az éppen megfigyelt GDP hány százalékkal tér el a potenciális GDP-től, mely jelen esetben negatív értéket mutat. Ekkora szabad, azaz kihasználatlan kapacitás van jelen a gazdaságban). Összességében elmondható, hogy a borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem.
A nemzetgazdasági beruházások bővülnek a teljes előrejelzési időszakban, az idén a beruházások növekedéséhez mindhárom szektor beruházási aktivitásának emelkedése hozzájárul, ugyanakkor 2020-tól a kormányzati beruházások mérséklődése visszafogja a nemzetgazdasági beruházások növekedési ütemét. Előretekintve a nemzetgazdasági beruházási ráta folyamatosan 25 százalék felett alakul – írták. A februárban bejelentett kormányzati intézkedések a lakossági beruházás dinamikáját főként 2020-2021-ben emelhetik. Emellett a lakásépítési engedélyek állományának magas szintje és az újlakás-építések fokozatos felfutása szintén a lakosság élénk beruházási aktivitására utal, a lakásépítések 2020-ban tetőzhetnek – írták. Az export 2019-ben elmaradhat a korábban feltételezett pályától, ugyanakkor az ipari alágazatok széles körét érintő új exportkapacitások kiépülésével és a szolgáltatásexport dinamikus bővülésével összhangban a kivitel stabilan bővül az előrejelzési időtávon, ami Magyarország exportpiaci részesedése további javulását jelenti.
Augusztusban 3, 1 százalékos volt a 12 havi infláció, havi szinten pedig 0, 1 százalékkal csökkentek az árak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a friss adatok egy kicsit alacsonyabbak a vártnál. A tavaszi hónapokat jellemző gyorsulás után, a nyári hónapokban a bázishatás miatt lassulás jött. A különböző termékcsoportok közül éves szinten az élelmiszerek ára 5, 6 százalékkal, a szolgáltatásoké 2, 8 százalékkal nőtt, míg az üzemanyagoké 2, 6 százalékkal csökkent. A jegybank által számolt piaci szolgáltatások havi inflációja 0, 2 százalék volt, ami meghaladja az elmúlt évek augusztusi átlagát, és 2009-2014-es átlagot is. A szakember hozzátette, hogy kettősség látszik: a belső kereslet felfelé hajtja az inflációt, míg az importált termékeknél alacsonyabb árnyomás látható. A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 3, 7 százalékos volt, azaz ugyanazon a szinten maradt. A jövőben az az egyik legfontosabb kérdés inflációs szempontból, hogy az elmúlt hetekben beérkező termésadatok alapján a nyers élelmiszerek ára hogyan alakul és ez mennyire épül majd be a feldolgozott élelmiszerek árába.