abhadiamonds.com
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben.
Kosztol�nyi Dezs�: Boldog szomor� dal Nyugat · / · 1917 · / · 1917. 1. sz�m Van m�r kenyerem, borom is van, Van gyermekem �s feles�gem. Szivem minek is szomor�tsam? Van mindig el�g eles�gem. Van kertem, a kertre rogy� f�k Suttogva hajolnak utamra, �s benn a di�, mogyor�, m�k Terh�t�l �regb�l a kamra. Van egyszer�, j� takar�m is, Telefonom, �ti b�r�nd�m, Van j�-sz�v� j�t-akar�m is S nem kell kegyek�rt k�ny�r�gn�m, Nem t�bbet az egykori k�d-k�p, R�szegje a k�dnek, a k�nnynek, Ha n�ha magam k�sz�n�k m�g, M�r sokszor el�re k�sz�nnek. Van villanyom, izzik a villany, T�rc�m van igaz szinez�stb�l, Tollam, ceruz�m vigan illan, Sz�jamban �reg pipa f�st�l. F�rd� van, �d�teni testem, Langy t�a, beteg idegemnek. Ha j�rok a b�s Budapesten, Nem tudnak eg�sz idegennek. Mit eldalolok, az a b�nat K�nnyekbe bor�t nem egy orc�t, �s �nekes, ifju fi�nak Vall engem a v�n Magyarorsz�g. De n�ha meg�llok az �jen, Gy�tr�dve, hal�lba hanyatl�n, �gy �som a kincset a m�lyen, A kincset, a r�git, a padl�n, Mint l�zbeteg, aki feleszm�l, �lm�t h�velyezve, zavartan, Kezem kotor�szva keresg�l, Hogy jaj!
Berzsenyi Dániel: Osztályrészem Kosztolányi Dezső: Boldog-szomorú dal A klasszicista Berzsenyi Dániel 1776-ban született Egyházashetyén. A nyugatos Kosztolányi Dezső pedig 109 évvel később, pontosabban 1885-ben jött világra Szabadkán. Kosztolányi elemzésemben tárgyalt versét 118 évvel Berzsenyié után írta meg. Rá is játszik arra. A két mű közötti – számomra – legszembetűnőbb eltérés a formában tükröződik. Míg az Osztályrészem hét versszakból áll, versszakonként négy-négy sorral, a Boldog-szomorú dal mindössze egyetlen versszak, de az 40 soros. A versek műfaja: elégikus óda (Osztályrészem) és dal (Boldog-szomorú dal). Mindkét vers megjelenítési eszköze a felsorolás (összegzés, számvetés). A középpontba kerülő értékek a fizikai tárgyak, a polgári élet javai. Ezen tárgyak birtoklása a boldogság illúzióját kelti az olvasóban, de egyben kételyt is támaszt; ha tényleg olyan boldog a költő, miért bizonygatja azt ily' erősen? Eszköz továbbá a "van" ige, mely birtoklást fejez ki. A Berzsenyi-vers: Rímtelen, időmértékes (+kevert ütemhangsúlyos).
A kiegyensúlyozott polgár álorcája mögött fölsejlik az igazi arc: az élet teljességét megragadni vágyó, de azt soha el nem érő művész képe.
Szivem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem, a kertre rogyó fák Suttogva hajolnak utamra, És benn a dió, mogyoró, mák Terhétöl öregbül a kamra. Van egyszerü, jó takaróm is, Telefonom, úti böröndöm, Van jó-szívü jót-akaróm is S nem kell kegyekért könyörögnöm, Nem többet az egykori köd-kép, Részegje a ködnek, a könnynek, Ha néha magam köszönök még, Már sokszor előre köszönnek. Van villanyom, izzik a villany, Tárcám van igaz szinezüstből, Tollam, ceruzám vigan illan, Szájamban öreg pipa füstöl. Fürdő van, üdíteni testem, Langy téa, beteg idegemnek. Ha járok a bús Budapesten, Nem tudnak egész idegennek. Mit eldalolok, az a bánat Könnyekbe borít nem egy orcát, És énekes, ifju fiának Vall engem a vén Magyarország. De néha megállok az éjen, Gyötrödve, halálba hanyatlón, Úgy ásom a kincset a mélyen, A kincset, a régit, a padlón, Mint lázbeteg, aki feleszmél, Álmát hüvelyezve, zavartan, Kezem kotorászva keresgél, Hogy jaj! valaha mit akartam, Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, A kincs, amiért porig égtem.
Emlékszem, hogy mandarinnarancsot ettünk aznap, s ekkor eszméltem először arra, milyen izgató és fűszeres a héjában levő illó olaj, hogy ezüstpapírokból csokoládécukrokat bontogattunk, s ekkor gyönyörködtem először igazán az ezüstpapír csillogásában és zizegésében, hogy zenélődobozokkal muzsikáltunk, s ekkor élveztem először egy dalt, ekkor fedeztem föl a hangot, a szagot, a színt, ami nagyszerű, csábító és szívdobogtató, az egész életet. Emlékszem, hogy mámorosan és lázasan, pirosra gyulladt füllel késő estig játszottunk, a hajunk összekócolódott, a boldogságtól lerészegedtünk és megnáthásodtunk, s én sírva fakadtam, amikor hazavittek a már sötét utcákon, és a hópihék összeolvadtak forró könnyeimmel. Mindez kísértetként jelent meg most, bújócskázva, csalogatva és csalva, megvillantva előttem a jövőt, mely azóta már régen múlttá vált. A hangulat az élet ilyen visszatérő mozzanata, melyhez valami homályos, föl nem dolgozott emlék tapad. Nyilván ez szépíti oly földöntúlivá, hogy bánatainkat is csak ily homályos, föl nem bogozott emlék nehezíti meg és teszi elviselhetetlenné.
Az 1920-ban megjelent kötet nyitó darabja a Boldog, szomorú dal. A vers 1916 decemberében született, először a Nyugat közölte 1917 januári számában. "A költemény a férfikor delelőjén álló, elismert és jó anyagi körülmények közt élő (Kosztolányi 1916-ban kertes házat vásárolt a Tábor utcában) író számvetése, rossz közérzetének, önmagával való elégedetlenségének kifejezése" (Mohácsy Károly). A címben foglalt egymást kizáró, ellentétes jelzők előreutalnak a vers zaklatottságára: BOLDOG nyugalom ↕ ↕ SZOMORÚ nyugtalanság Boldog, szomorú ↔ dal kettős ↔ egynemű A dal az ének, a vers fogalmával egyenlő. Kosztolányi szándékosan tágítja a műfaj határait, illetve tágabb értelemben a költészet határait (impresszionisztikus megoldások, képzőművészeti effektusok, szinesztézia). A bús férfi panaszai verseinek alapérzése a nagyvárosi magány, a kitaszítottság, alaphangja a vallomás, a befelé fordulás. A költői én sztoikus belenyugvással, de nosztalgikusan siratja a legendává magasztosult ifjúságot. A Boldog, szomorú dal a látszólag nyugodt, megállapodott polgári életforma helyett az el nem ért "kincset", a tökéletességet tekinti valódi értéknek.
Zászló Dezső Kosztolányi & László Mensáros Üllõi Úti Fák Ének Virág Benedekrõl Boldog, Szomorú Dal Magánbeszéd Dezső Kosztolányi & Tamás Végvári Az Apa Tanár Az Én Apám Fényes Koszorú Ilona Számadás Életre-Halálra Litánia Vörös Hervadás Õszi Reggeli Esti Kornél éneke Marcus Aurélius A Vad Kovács Februári Óda Könyörgés Az Ittmaradókhoz Már Megtanultam Halotti Beszéd Hajnali Részegség Ének a Semmirõl Szeptemberi Áhítat Dezső Kosztolányi & László Mensáros
Kedves Látogatónk! A Zeneszö oldal teljes értékű használatához minimum Internet Explorer 8 vagy Google Chrome v8. 0, illetve Mozilla Firefox 4. 0 böngésző ajánlott. Az alábbi linkeken elérhetők a legfrissebb változatok. Google Chrome letöltése Mozilla Firefox letöltése Internet Explorer letöltése Amennyiben korlátozott lehetőségekkel folytatni kívánod a böngészést oldalainkon, kattints a TOVÁBB gombra.