abhadiamonds.com
Dr. Sipos Béla Zoltán, – a gyümölcsfák metszése tanfolyam szakembere Interjú Keresztes Ferenc okleveles kertészmérnökkel, növényvédelmi szakmérnökkel. – Úgy hírlik, hogy Ön az egyik legkomolyabb birstermesztő Magyarországon. – Ez némileg túlzás, de itt Lajosmizse környékén a körülbelül 15-20 hektárnyi birsültetvényből 12 hektárt gondozok, 2 hektár van saját tulajdonban. Ez jelentős felületnek mondható, mert úgy becsülöm, hogy legfeljebb 100-150 hektár van az országban. Ezen kívül meggyet, almát és egy kis őszibarackot is termelünk. – Miért döntött a birs mellett? – Meg fog lepődni. Ezelőtt vagy 25 éve láttam Jugoszláviában egy birsültetvényt, betakarítás előtt. Csodálatos látvány volt, beleszerettem ebbe a sokoldalú gyümölcsbe. Virágzáskor, termésérés idején az egyik legszebb dísznövény, gyümölcse gyógyhatású, köszönhetően kiugróan magas pektintartalmának. Egyedi illatú termése iparilag sokoldalúan feldolgozható. Napjainkban például a birspálinka komoly slágertermék. – Mit kell tudnia annak, aki hektáronként -mint Ön- 40 tonna birset szeretne termelni?
A fertőzött hajtások és vesszők csavarodnak, ostorszrűen begörbülnek, helyenként megvastagodnak. A héjszövet felülete néha rücskös, deformált. A gomba az ágak héj- kérgében, háncs- és faszöveteiben és a földre hullott termésben telel át. A Vas megyei mészben szegény talajok kedvezőek a kór-okozónak. Az elhanyagolt, gyomos, sűrű, levegőtlen kertben a termés többsé- gét fertőzheti a betegség. A lehullott gyümölcsöt szedjük össze, és semmi- sítsük meg. A fákat metsszük szellősre, és magas- ságukat úgy korlátozzuk, hogy permetezhetők legyenek. A gyümölcsös alját kaszáljuk vagy kapáljuk. Rügypattanáskor perme-tezzünk lemosásszerűen réztartalmú növényvédő szerrel. Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk. Egy átlagos évjáratban a szilva kártevői és betegségei ellen öt-hat alkalommal kell permetezni. Hideg, esős tavaszon, járványveszélyes időszakban, virágzáskos is szük- séges védekezni, de már csak rézpótló készítményeket használhatunk.
Generációnként elég 8-12 nap, a csökkenés augusztus elejétől kezdődik. Védekezés: Kontakt: elemi kén - mbósan és sziromhullás után: szisztemikus: Alma ventúriás varrasodása Kórokozó: Venturia inaequalis Gazdanövény: alma, Malus fajok. Tünet: Levélen: kerek, halványzöld, domború folt, ami elbarnul = a konídiumtartó gyep, végül elhal. Virágon: sugarasan szétterül a gyep, kötődés nincs, lehull. Gyümölcsön: apró barna gyep, ami vele nő, majd parásodik, varas lesz, a gyümölcs féloldalas, berepedezett. A varas részen más gomba is megtelepszik. Idős gyümölcsön kicsi marad a folt. Forrás: fő fertőzési forrás a lehullott levél, ahol a pszeudotécium áttelel (hátráltatja a gyors korhadás, csapadék- és fényhiány). Tavasszal jól átnedvesedve (csapadék) kiszabadulnak az aszkospórák, légmozgással a növényre jut és ha az sokáig eléggé nedves, valamint kb 20 fok van, igen gyorsan terjed (kivárja a megfelelő körülményt). A csíratömlő áttöri a kutikulát, a lappangási idő 20 fokon 8 nap. Kifejleszti a kutikulatartót, majd a kutikulát áttörve a konídiumokat hoz létre.
A v�dekez�s szempontj�b�l a kritikus szakasz �ltal�ban j�nius v�g�ig tart. A korai, vir�gz�st megel�z� id�szakt�l a z�lddi� nagys�g� st�diumig elv�gzett permetez�sek sz�ma �s min�s�ge hat�rozza meg alapvet�en a gy�m�lcs�k betakar�t�skori fert�z�tts�g�t. Ezen bel�l is k�l�n�sen kritikus peri�dus az els� t�netek megjelen�se. Ilyenkor azonnali v�dekez�s sz�ks�ges. K�l�n�sen a gomba sz�m�ra kedvez� id�j�r�s eset�n 4-5 nap m�lva fontos az �jabb permetez�s! A tov�bbiakban (az aszkosp�ra sz�r�d�s befejez�d�s�vel, ill. az intenz�v hajt�sn�veked�s ut�n) elegend� a 10-14 naponk�nti ism�telt v�dekez�s, valamilyen kontakt k�sz�tm�nnyel, term�szetesen figyelembe v�ve az id�j�r�si k�r�lm�nyeket. A permetez�si fordul�k hosszabbak sz�raz id�j�r�sban �s t�netekt�l mentes f�k eset�ben, m�g p�r�s meleg id�j�r�skor r�videbbek. A z�r� permetez�st mindig az �lelmez�s eg�szs�g�gyi v�rakoz�si id� hat�rozza meg, teh�t ezt egyeztetni kell a k�l�nb�z� fajt�k v�rhat� szed�si idej�vel. Erre valamelyik hossz� hat�startam� kontakt gomba�l� szer alkalmazhat�.
Almatermésűek moníliás betegsége Tünetek: A gombásodás főleg a terméseket támadja meg, ritkábban a fiatal hajtásokat és a virágzatot. A gyümölcsökön barna foltok jelennek meg, a termés megbarnul és megrothad. A fertőzött termések lehullanak vagy a fán marad, ahol mumifikálódik. A fertőzések sérülések nyomán fertőződnek (jégverés, kártevők okozta sérülés). Jelentőség: A gomba az almát a körtét és a birset fertőzi. Védelem: Megelőzés jellegű, gombaölő szerrel. A beteg növény többszöri permetezéssel gyógyítható! Almafa lisztharmat Tünetei: Fehér lisztszerű bevonat a sarjhajtásokon, leveleken, virágokon és a fiatal terméseken. A levelek torzulnak. Jelentőség: A lisztharmat nagy károkat okoz. A védelem hosszan tartó elhanyagolása esetén alakul ki a betegség. A termések kisebbek. Védelem: Elsősorban preventív jelleggel. A beteg növény ismételt permetezéssel gyógyítható! Alma ventúriás varasodása Tünetei: A kórokozó a leveleket, a sarjhajtásokat, virágokat és a terméseket is megtámadja. A leveleken koromszerű foltok alakulnak ki.
A fertőzötten betárolásra került termés gyors rothadásnak indul és a körülötte lévő egészséges gyümölcsöket is megbetegítheti. A trihotéciumos rothadás esetén sekélyen bemélyedő, barna rothadás figyelhető meg, a hús állománya szivacsossá válik. A gyümölcshús erősen keserű lesz és ezt az ízt az egészséges szövetek is átveszik. Ezért nevezik a Trichotecium roseum okozta betegséget "keserű penésznek". A fertőzött foltokon rózsaszín bevonat jelenik meg. A fehérpenészes rothadásért a Rhizopus stolonifer nevű gomba a felelős. A kórokozó igen gyors lágyrothadást okoz. A fertőzött gyümölcsök kellemetlen, erjedt szagúak, felületüket fehér, majd később feketévé váló penészgyep borítja. Az alma tárolási feketerothadását az Alternaria alternata nevű polifág kórokozó okozza. A héjon kezdetben kicsi, barna foltok jelennek meg, melyek később kiterjedtté válnak és bemélyednek, de nem terjednek mélyen a húsba. A lenticellarothadást a Gloeosporium album idézi elő. Főleg a hosszú ideig tárolt almák esetében okoz jelentős veszteséget.
A gomba megjelenésének előfeltétele a 13°C feletti hőmérséklet és 10 mm csapadék. A gomba megtámadja a bimbós és kinyílt virágokat, a leveleket, a hajtásokat, a termést. A betegség első tünete a leveleken jelentkező olajfolt, amit a levél fonákján megjelenő fehér "kivirágzás" követ. A termés húsa barnul, hosszanti irányban ráncosodik, turgorját elveszti, le is pereghet. Esős hideg időjárás esetén megjelenik a peroneszpóra, amely ellen a réztartalmú szerek a leghatékonyabbak. A szőlő levélsodródása A szőlő legelterjedtebb és legsúlyosabb vírusbetegsége. Vörös bogyójú fajtákon a levelek vörösödnek (csak az erek mentén marad keskeny, zöld sáv) megvastagodnak, fonákuk felé sodródnak, pattanva törnek. Fehér bogyójú fajtákon enyhe levélsárgulás. Kevés fürt, gyengén színeződő, satnya bogyók. Szürkerothadás A betegség meleg, nedves időjárási körülmények között, általában tavasszal támadja meg a rügyeket, a virágokat, a zöld, a zsendült és érett bogyókat, a hajtásokat, a vesszőket. A zöld bogyókba a kocsánykorona lenticelláin (para-pontjain) vagy sebzési felületen keresztül jut be.
A fogékony fajtákon a betegség megjelenését követően nem ritkán 80-100%-os fürtkár is megfigyelhető. A fertőzés helye minden növényi részen szürkésfehér, lisztszerű fonalairól és szaporítóképleteiről ismerhető fel, amelyek penésszagot árasztanak. Akár a levél színén és fonákján is megjelenhet. A gomba hatására a levelek pödrődnek és le is hullhatnak. A betegség elsősorban a hajtások fejlődését gátolja, ami a terméseredmények romlásában is megmutatkozik. A vesszőn pedig vörösbarna foltok alakjában megmarad a fertőzés helye. A fertőzött termés bőrszövete nem tud növekedni és felhasad, ami minőségromlást eredményez. Leggyakrabban június második felében napos, meleg, enyhén párás időben lép fel. Peronoszpóra A lisztharmattól az különbözteti meg, hogy a gomba micéliumai behatolnak a sztómákon a növény szöveteibe és az élő sejtekből táplálkoznak. Ennek eredményeként a megtámadott növényi részek elhalnak. Kedvező időjárás esetén (meleg, párás, esős) már virágzás előtt (május közepén) is fertőzhet, s nyár végéig veszélyes lehet.