abhadiamonds.com
Pedig már ennyiben is rendkívül sok potenciál lehetne, de Lorántffy Zsuzsanna emellett csupa érdekes emberrel is volt körülvéve. Olyanokkal, mint például Apáczai Csere János, aki szintén fontossá válik a képregényben. Csepella Olivér azonban nem akart mindent és mindenkit belesűríteni abba a tizenhárom oldalba, amely a rendelkezésére állt, helyette egyetlen eseménysorozatot emelt ki, amelyben megkísérelte főhősének minél több aspektusát megvillantani anélkül, hogy belefájdulna az olvasók feje. A végeredmény könnyen emészthető, mégis sokszínű. Azokra is gondolt, akiknek fogalmuk sincsen, kicsodák ezek a figurák: a képregény elején egy áttekinthető és humoros ábrával mutatja be szereplőit és egymáshoz fűzött viszonyaikat. A rajzok parodisztikusak és helyenként inkább elnagyoltak, de igen erőteljesen fejezik ki vizuális üzeneteiket. Van, amit cselekménnyel mond el, mást csak szavakkal vagy egy-egy képbe rajzolva. A szerző ráadásul attól sem riadt meg, hogy saját magát is beleírja a történetbe, ezáltal a manapság szintén divatos módon (lásd például: Deadpool) áttörje az úgynevezett "negyedik falat", azaz karakterei tudatában vannak annak, hogy csupán képregénybeli figurák.
Csepella rajzolt alteregója látszólag másnak szánt mondataiban olykor kiszól az olvasóhoz, de arra ügyel, hogy a történetnek ne alakítója, csupán közvetítője legyen. Így a fókusz végig azon marad, hogy Lorántffy Zsuzsannához hogyan jutnak el a konfliktusok és rejtélyek, majd pedig hogyan oldja meg ezeket. A fejedelemasszony pedig derekasan helytáll eme nemes feladatok közepette. A cselekmény során látszólag alig mozdul ki hajlékából, alig tesz valami említésre méltót. Valójában azonban gondolatban bejárja az egész birtokát, ennek során pedig mindenre és mindenkire van gondja. Sherlock Holmeshoz és kollégáihoz méltó módon fejti meg egy megszállt leány rejtélyes ügyét, pusztán annyival, hogy végighallgatja a tényeket, majd egymás mellé rendezésük után levonja a megfelelő következtetéseket. És utána stílusosan intézkedik. Mindemellett van benne annyi alázat, hogy hajlandó egy egyszerű öregasszonytól is tanulni, aki lenyűgözi őt furfangos megnyilvánulásával. Hol van ehhez képest Sherlock Holmes szerénysége?
Bővebb ismertető Egy őszi estén a New York Kávéház összes ajtaja bezárul, s a bentlévők vérszomjas élőholttá válnak. Kivéve egy maroknyi túlélőt, az igazgató titkárát, a ház első pincérnőjét és egy modernista folyóirat néhány munkatársát. Róluk talán már hallott. Csepella Olivér tervezőgrafikus, a Halisten Stúdió tagja, a Csaknekedkislány tánczenekar szövegíró énekese. Tizenhét évesen jutott eszébe ez a dolog a Nyugattal, és mostanáig nem hagyta nyugodni. A könyv létrejöttét 2014-ben sikeres közösségi finanszírozás tette lehetővé: több mint ezer nagylelkű ember támogatása fedezte a képregényrajzolás éveit. Nélkülük a NYUGAT+ZOMBIK megmaradt volna annak az idétlen ötletnek, amit jó lett volna megcsinálni egyszer. Az agyatlan élőhalottak és a reménytelenül széplelkűek harcában sosem volt irgalom, de most patakokban folyik a vér és a tinta, reped a csont, szakad a merített papír. Íme Babits Mihály és Quentin Tarantino találkozása a boncasztalon: három év feszült várakozás után kézhez vehetik a rajongók Csepella Olivér már megjelenése előtt kultikus képregényét.
Nehéz értékelni ezt a képregénykötetet, mert már megjelenés előtt olyan indulatokat váltott ki, amit talán még egyetlen magyar képregény sem. A menő ötlet és a sikeres közösségi finanszírozás után a nem megfelelően kommunikált késés semmiképpen sem tett jót a projekt megítélésének, de végül, még ha sokan már nem is reménykedtek benne, csak elkészült a Nyugat + Zombik – ráadásul a Corvina Kiadó is beállt mögé, ami már önmagában egy elég váratlan fejlemény. Úgyhogy most már csak az a kérdés, hogy ha elszakadunk a megjelenéshez vezető út problémá i tól, akkor maga az alkotás mennyire fog tetszeni az érdeklődőknek, lehet-e a külsőségektől eltekintve véleményt alkotni róla, vagy örökre az a képregény lesz, amihez baromi sok pénzt szedtek össze, ami visszavetette a bizalmat a közösségi finanszírozásban, ami alig-alig akart elkészülni, és így tovább. Vagyis: megérte várni a Nyugat + Zombik ra? A válasz, sajnos, közel sem olyan egyértelmű, mint azt szerettem volna. Az mondjuk biztos, hogy az alapötletért maradéktalanul lelkesedem – a cím persze leírja, de azért címszavakban: a New York Kávéház, a Nyugat prominens költői-írói (Babits "főnök" Mihály, Karinthy "Frici", Kosztolányi "Dide" Dezső, Móricz "Morzsi" Zsigmond, Ady "Bandi" Endre, Csáth "Jóska" Géza és Tóth "Kölyök" Árpád), Katalin pincérnő, valamint, nos, zombik.
Mentes minden ájtatoskodástól, és olyan slusszpoén van a végén, hogy csak na. A kiadványt a Reformáció500-hoz kapcsolódva adták ki, amelynek keretében azért láttunk pár jó húzást. Például a Kálvin téren megvalósított nagyszerű emlékművet. Komoly témák kepregényésítésére pedig itt mutattunk be pár remek példát a Himnusztól a Husztig. A Lórántffy Zsuzsanna megír egy levelet című képregényt itt lehet megnézni online vagy akár le is lehet tölteni PDF-ben.
Sikerülhet-e a magaskultúra legkifinomultabb képviselőinek, a Nyugat szerzőinek megállítaniuk a tömegkultúra legfélelmetesebb teremtményeit, a zombikat? Lehetséges-e jambussal vagy szonettkoszorúval felvenni a harcot a halálos harapással? És egyáltalán: vehetjük-e a bátorságot, hogy viccet, sőt horrort csináljunk az iskolában felszentelt irodalmi kánonból? Nagyon remélem, hogy a válasz mindhárom kérdésre igen. Sikerülhet-e a magaskultúra legkifinomultabb képviselőinek megállítaniuk a tömegkultúra legfélelmetesebb teremtményeit? Óriási várakozás előzte meg a megjelenését. Nem véletlenül. 2014-ben közösségi finanszírozás segítségével jött össze a pénz, ami megteremtette azt az anyagi biztonságot ahhoz, hogy a szerző a nyugodt körülmények között dolgozhasson a történeten. Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >> Bajban vannak a nyugatos költők, írók. Évekig kellett rá várni, többen már el sem akarták hinni, hogy egyszer majd meg fog jelenni. Csepella Olivér rácáfolt a kétkedőkre, és egy vaskos, 264 oldalas könyvet tett le az asztalra.
Ez a motívum szép gesztus Csepella Olivértől, cserébe még azt is megbocsátjuk neki, hogy keresztyén helyett végig következetesen keresztényt ír. Szerencsére alkotása hívő és nem hívő számára egyaránt élvezetes és vállalható, úgy csinál reklámot a reformáció néhány tanának, hogy az nem szájbarágóan térítő szándékú. Jót is tesz neki a "külsős" szemlélet. Kissé sajnálatos, hogy az egész mű csak tizenhárom oldal, és akkor ér véget, amikor kezd igazán beindulni a cselekménye. Néha kicsit olyan, mintha egy hosszú felvezetése lenne valami nagyszabásúnak, mint például amikor a filmstúdiók online közzé teszik új filmjük első tíz percét ízelítőnek. Aki azonban Lorántffy Zsuzsanna további kalandjaira kíváncsi, annak még mindig ott a lehetőség arra, hogy utánaolvasson a történelmi alakjának. Hátha ez később másokat is megihlet; és arra ösztönöz, hogy a maguk módján, a maguk stílusában hozzák emberi közelségbe hitünk női hőseit. Csepella Olivér Lorántffy Zsuzsanna megír egy levelet című képregénye közvetlenül letölthető pdf-formátumban innen!