abhadiamonds.com
Azonban élelmiszer-ellenőrzésre van szükségük, máskülönben túlságosan kövér lesz. A sertések fajta Landras A modern húsfajták közül a dán fajta, amelyet a múlt század elején nyertek, a tendencia egyik alapítója. Az alapja az azonos fajtájú lapály sertés – fehérvérsejtek angol és a dán helyi állatok, és jó teljesítményt át a húst a kiválasztás során figyelembe vette nemcsak a vonal keresztbe, de az alkalmazott módszerek etetése felvételét nagy mennyiségű fehérjét. A Landrák sertésfajtája jellemzi: a zsír minimális mennyisége; hosszú test, amely az állatok hús orientációjához igazodik; világos ritka sörték; vékony bőr; hosszú, a szem fülébe fonva. A felnőtt férfi testének hossza meghaladhatja a 180 cm-t, és a súly elérheti a 310 kg-ot. A nõ, ahogy várták, kisebb. A testhosszuk mindössze 165 cm, tömegük 260 kg. Az utódokba tartozó Landras fajú sertések átlagosan 11 malacot tartalmaznak. A fiatal növekedés nagyon mozgékony, gyorsan növekszik, és 189 nap múlva 100 kg súlyt kap. Ennek a húsfajtának minden pozitív tulajdonsága azonban hátránya.
Tenyésztési munkák a sertésfajtákon A Karmal aktívan folytatódik, hogy megszilárdítsa és szaporodjon a legjobb jelek. A különböző fajta sertések áttekintése a kiállításon
Jegyzetek Szerkesztés További információk Szerkesztés Bakonyi G. : Állattan, Mezőgazda Kiadó, 1995 Paládi-Kovács A (szerk. ): Magyar Néprajz. II kötet. Gazdálkodás. Sertéstartás., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 [1] Biológiai lexikon, Akadémiai kiadó, Budapest, 1978, Negyedik kötet S-Z Intelligens disznók – Origo, 2009. február 6. Kapcsolódó szócikk Szerkesztés Disznótor
A Mangal fajta sertései A sertéstenyésztés történetében sok fajtájú gyapjas állat volt. Az egyik legjobb a Yorkshire sertéseknek a XIX. Század második felében, Lincolnshire megyéből származó állatoknak tekinthető. Ezeknek a sertéseknek a vastag hajszálvonása hasonlított a juh gyapjához, és még durva házi készítésű szálak előállítására is használták. De 1972-ben hivatalosan elismerték, hogy a Lincolnshire sertések elvesztek. Szerencsére, ez közel maradt a kihalt fajtája, vagy különböző magyar Kárpát gyapjas sertések – Mangalica vagy mangalitskaya gyapjú. Az állatok különböző színűek lehetnek, nem elégedetlenek, a vastag gyapjúnak köszönhetően kemények és kiváló minőségű húst adnak. A Mangal fajta sertései rendkívül letargikusak, erős immunitással rendelkeznek, ami lehetővé teszi, hogy megtagadja a fiatal állatok vakcinázását és a különféle takarmányok használatát. Az egyetlen hátránya a húsfajták sertéseinek relatív ritkasága és kisszámú malacok az utódokban. A nõk átlagosan 4-5 utódot adnak, a jövõben kissé nõ a kicsinyített kisgyermekek száma.
A sertések háziasítása régészek szerint 7-13 ezer évvel ezelőtt kezdődött a Közel-Keleten. Manapság számos sertés viseli kevés hasonlóságot mutat a vad őse, a vaddisznó, és munkájának köszönhetően a modern tenyésztési háziállat nagyobb, jobban táplált, azok gyorsabban nőnek és hízni. Az egész világon a sertéseket az ízletes, lédús húsra és a nagy kalóriájú zsírokra tenyésztik. Az iparban a bőr és a sörték használata, még a csontok újrahasznosítása. Az ilyen értékes mezőgazdasági állatok fajtáit a céljuknak megfelelően különböző típusokra osztják. Mivel az állattenyésztők fő értéke a hús és a sertéshús, a sertéseket is osztják, hogy milyen típusú állatokból származó termékek nagyobb mennyiségben beszerezhetők. A fajta iránya szükségképpen befolyásolja a malacok és a felnőttek megjelenését. A húsfajták képviselői megtanulják: egy hosszúkás csomagtartón; jelentéktelen, ha összehasonlítani a test hosszával, a mell szélessége; könnyű típusú sonka és szegycsont. A zsírtermelésre szánt állatok rövidebbek a hústermékeknél.
A Wikimédia Commons tartalmaz Házisertés témájú médiaállományokat és Házisertés témájú kategóriát. Intenzív tenyésztésű hússertések Megjelenés és viselkedés Szerkesztés Feje aránylag nagy, orra kissé ormányszerű, túrókarimás, jól mozgatható, és orrkorongban végződik. Farka rövid, középmagasan tűzött, tőben elég vastag, a vége felé fokozatosan elvékonyodó, fölfelé kunkorodó és szőrbojtban végződő. [2] Vaskos teste és rövid lábai vannak. Lábain négy-négy ujja van, melyek közül a középső két nagy ujjának patáin jár. A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. Természetközeli élőhelyen tartva táplálékának egy jelentős részét a talajból túrja ki, így fogyaszt pl. rovarlárvákat, férgeket, gumókat és gombákat is. Ha hozzáfér, dögöt is eszik. E szokása azért jelentős, mert döglött vándorpatkányhoz akár zárt térben tartva is hozzájuthat, és ezen keresztül olykor trichinával is fertőződhet. Jó szaglása miatt szarvasgomba keresésére is használható. 44 foga van, zápfogai gumósak.
a disznófélék (Suidae) családjába tartozó vaddisznó háziasított formája A házisertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája. Eurázsiából származik. [1] A köznyelv gyakran falánk és piszkos állatként említi, azonban a valóság az, hogy csupán bezárva nem képes szabadon élő társaihoz hasonlóan tisztán tartani magát, emellett pedig rendkívül magas intelligenciával rendelkezik, igényli az ember társaságát és igen tanulékony.
A kondák erdős vidéken is tarthatók voltak, és hasznosították a tölgyerdők makk termését. Konda az éjjel-nappal a legelőn tartózkodó sertéscsapat, a csürhét reggel kihajtják, este hazahajtják (pl. a községi csürhe). Az egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csapat a falka. A mai sertésállományok már nagyrészt zárt térben élnek, intenzíven tenyésztik őket iparszerű körülmények között. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. Egyes fajtáit házikedvencként is tartják. A sertések ivarzását búgásnak hívják. A koca, 8-18 hónapos kora között válik termékennyé, ekkortól 21 naponta tüzel. A kan 8-10 hónapos korában válik ivaréretté. Egy alomban rendszerint 6-12 kismalac születik. A legnagyobb tömegű magyarországi sertés 2013 áprilisában 600 kg súllyal a Bélának nevezett lapály kan. Fajtái Szerkesztés Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a szalontai, a bakonyi, a lengyel (vagy hegyi-) disznó, a tüskés szőrű erdélyi sertés és a mangalica.