abhadiamonds.com
lakosságának a többsége katolikus. A magyarok között a református, országosan az evangélikus vallásúak teszik ki a második legszámosabb felekezetet. -ban a felekezeten kívüliek aránya 1950-ig igen alacsony volt. Számuk a szocialista érában nőtt meg. A magyar lakosság körében arányuk kisebb, mint az összlakosságon belül. 1991-től igen magas a vallási hovatartozást firtató kérdésre nem válaszolók száma (3. Természetes népmozgalom (születések és halálozások száma, házasságkötés és válás): A magyar lakosság népmozgalmi folyamatai (szintén) kedvezőtlenebbek az országos mutatóknál. A regisztrált, hivatalos és a várható, ún. számított adatok között jelentős különbségek mutatkoznak. Ez a népszámlálási és népmozgalmi nemzetiségi adatok inkonzisztenciájából adódik. (Azaz a különböző adatfelvételek alkalmával a megkérdezettesze eltérő nemzetiségűnek vallják magukat. Az inkonzisztenciából adódódó torzítás, pontatlanság mérséklése, kizárása az ún. várható, számított adatok alapján válik lehetővé. )
1. táblázat. A magyar lakosság száma és aránya Szl. -ban, 1921–2011 Év Összesen Ebből magyar nemzetiségű% Ebből magyar anyanyelvű% 1921 3 000 870 650 597 21, 7 * 1930 3 329 793 592 337 17, 8 1950 3 442 317 354 532 10, 3 1961 4 174 046 518 782 12, 4 1970 4 537 290 552 006 12, 2 600 249 13, 2 1980 4 991 168 559 490 11, 2 1991 5 274 335 567 296 10, 8 608 221 11, 5 2001 5 379 455 520 528 9, 7 572 929 10, 7 2011 5 397 036 458 467 8, 5 508 714 9, 4 * – az anyanyelvre nem kérdeztek rá 2.
Az asszimilációt legnagyobb mértékben a vegyes házasságok mozdítják elő, mivel a magyar–szlovák vegyes házasságokból született gyermekek egyötöde vallja magát felnőttkorában magyar nemzetiségűnek. (Akkor nem kerülne sor asszimilációra, ha azonos arányban oszlanának meg a vegyes házasságokból született gyermekek a két nemzetiség között. ) Az előzőnél kisebb, de jelentős nemzetiségváltáshoz vezet a nem anyanyelvi iskoláztatás választása, illetve a többségi nyelv dominanciája az anyanyelvvel szemben. Az előző tényezőktől kisebb, de nem elhanyagolható mértékben módosítják a vegyes házasságkötések (általában a kisebbségi) a házasulók nemzeti hovatartozását. – Ir. Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek. 1989, Gyurgyík László: Népszámlálás 2011. A szlovákiai magyarság demográfiai, valamint település- és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években. 2006, Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság népesedési folyamatai a 20. században, (1918-tól 2001-ig), 2013 – (Monographiae Comaromienses 10), Gyurgyík László: Asszimilációs folyamatok a szlovákiai magyarság körében, Pozsony: Kalligram 2004.
Gyurgyík azonban kiemelte, a most publikált számokat statisztikai módszerekkel állították elő. A 2021-ben esedékes valós felmérés nagyban más értékeket mutathat. "A magyarok száma a 2021-es népszámlálás során mindenképpen alacsonyabb lesz, mint a 2020-as statisztikai érték" – mondta. A valós mérésben az emberek dönthetnek úgy, hogy nem magyarnak, hanem például szlováknak vallják magukat. Ez azt jelenti, hogy a többségi nemzethez asszimilálódnak. A szakember szerint a népszámlálási adatokat két alapvető tényezőcsoport fogja befolyásolni. Az egyikbe tartozik a születés, a halálozás, a migráció és főleg az asszimiláció, a másik csoportot pedig a módszertani adatfelvételi problémák jelentik. "Ha kérdezőbiztosok végeznék a felmérést, akkor minden bizonnyal sokkal nagyobb arányú válaszadási arányt sikerülne elérni" – mondta Gyurgyík. Az elemzés szerint a magukat a roma nemzetiséghez vallók száma 2018-ban 111 900 volt, ez 800 fővel több, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban tisztán elméleti szám, hiszen például a Roma Közösségek Atlasza szerint 2013-ban Szlovákiában mintegy 402 ezer roma élt.
Nemzetiségük vállalására szólította fel az állampolgárokat Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is. Chmel fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, és rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. "Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket" - szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten. Arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, Chmel kifejtette: "A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben.