abhadiamonds.com
Nem csak az egyetemi oktatás lehet drága, már általános iskolától, sőt óvodától lehet találkozni milliós összegű tandíjakkal. Megnéztük, hogy mennyibe kerül a következő, 2020/2021-es tanév néhány nem állami iskolában. A rekord tandíj a hétmillió forintnak megfelelő összeget súrolja - ennyit kell fizetni a legdrágább iskolákban évente. Magán- és alternatív vagy éppen nemzetközi iskolák, ezek mindegyikére találni példát az országban, és nem csak a fővárosban. Összegyűjtöttük az általános iskolások tandíját néhány intézményben - ez néhány esetben mivel szétdarabolják a képzést, a 7-8. osztályosok éves tandíját jelenti. A fenti példán jól látszik, nem egy-két milliós összegű tandíjakról van szó, ha a legdrágább iskolákat keressük. Már az egyébként nemrég nyílt miskolci Avalon Nemzetközi Iskolába (AIS) is közel hárommillió forint, 2 880 ezer az éves tandíj. Ezt nem sokkal előzi meg a szintén még újnak számító debreceni iskola, az International School of Debrecen (ISD) - itt 3 és fél millió forintot kell fizetni ennek a korosztálynak.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat beszélgettünk családi és baráti körben arról, hogy milyen egy jó iskola. És bár vannak jó kezdeményezések Magyarországon, de több kellene belőlük. Három másik családdal együtt elkezdtünk gondolkodni azon, hogy csinálni kellene egy iskolát, illetve létrehozni egy követhető modellt, amelynek segítségével minél több hasonló iskola születhet. A fő célunk, hogy egy egész generáció kapjon modern oktatást. Azt szeretnénk, hogy minél többen felismerjék, ez egy össztársadalmi ügy, és valós diskurzus kezdődjön a témáról. Halácsy Péter © Fazekas István Nem magyar, hanem globális probléma, hogy az oktatási rendszert kb. 150 évvel ezelőtt tervezték meg, és nagy kérdés, hogyan kellene adaptálni ezt a hatalmas monstrumot a 21. századhoz. A Budapest School egy kísérlet, most még nem lehet látni, hova fejlődik. Megnézték a Nyugat-Európában, Amerikában működő modelleket? H. : Nagyon sokat olvastunk, rengeteg emberrel beszéltünk. Számos jó gyakorlat van szerte a világban, nekünk csak össze kell szednünk ezeket, és a magunk arcára formálnunk.
Nekem az egyik kedvenc kérdésem, hogy a mobiltelefon honnan tudja, hogy én hol vagyok. Az erről való beszélgetés el tud vinni a csillagászattól (ld. műholdak) a trigonometriáig, és a rádióhálózatokig, nyilván életkortól függően különböző szinteken. Jó esetben a gyerekek öt- és tizenhárom évesen is azzal foglalkoznak, ami érdekli őket. A mi feladatunk, hogy izgalmassá tegyük nekik a dolgokat. Hogyan lehet meghatározni, hogy mi az az alaptudás, amire mindenképpen meg kell tanítanunk őket? Van egyáltalán ilyen? H. : Az alap állandóan változik, szerintem nincs értelme ezzel foglalkozni. Amire biztos szükség lesz, a legfontosabb kompetencia: a változás képessége. A világ nagyon át fog alakulni 2040-re, el se tudjuk képzelni, hogy fog kinézni. Tehát akkor járunk jó úton, ha arra készítjük fel a gyerekeket, hogy akármik is legyenek azok a kihívások, meg tudjanak felelni nekik. A vegyes életkorú csoportok nem terjedtek el Magyarországon még az óvodákban sem, nemhogy az iskolában. Miért tartja fontosnak, hogy 2-3 év különbség legyen a gyerekek életkorában a közösségen belül?
Szeptemberben indul a Budapest School első gimnáziuma, ahol nem a felvételi pontszám és a jegyek számítanak a bekerülésnél. A szülőknek azonban nem keveset kell fizetniük a rendhagyó oktatásért. Az iskolát idén 50 fővel tervezik elindítani, a hozzájuk elegendő tanárral. Jelenleg körülbelül 35 gyereket vettek fel 120-130 jelentkezőből - mondta el a Pénzcentrumnak Babocsay Ádám, az iskola marketing- és stratégiai vezetője. Az iskola egy olyan hatosztályos gimnázium lesz, ahol a 12-14 évesek mind együtt lesznek. "Persze a fiatalabbak később végeznek majd, de mi hiszünk abban, hogy ez a fajta közös tanulás nagyban elősegíti a diákok fejlődését" - emelte ki Babocsay Ádám. Jövő szeptemberben indul a Budapest School középiskolája 2019 szeptemberében elindul a Budapest School középiskolája, a diákok idejük közel felében az érettségihez köthető tárgyakkal, tudományterületekkel töltik az idejüket, másik felében a saját érdeklődésük alapján választott műhelyekben dolgoznak, tanulnak, alkotnak. Mennyi a tandíj?
A fővárosra fókuszálva már nem volt nehéz feljebb ugrani az árakban, a Greater Grace International School 2020/2021-es tandíja 4 435 ezer forint, néhány százezer forinttal, 4 749 731-es tandíjjal követi a Real School Budapest. A tetőt azonban két nemzetközi, az amerikai és a brit iskola éri el: a The British International School Budapest intézménye 6 668 ezret kér, a Nagykovácsiban található American International School of Budapest (AISB) következő tanévi díja pedig 6 911 630. Ami a hab a tortán, hogy ezek mindegyikére még rárakódik egyéb regisztrációs díj, vagyis ez utóbbiak esetén fixen beszélhetünk a 7 milliós évi összegről. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
"Nem nézzük a pontszámokat és a jegyeket" Az iskolában a felvételi eljárás is rendhagyó, ugyanis nem a felvételi jegyek és pontszámok döntenek. A cél az, hogy jobban megismerjék a jelentkezőket. Ezért azt találták ki, hogy először mindenki csináljon projektfeladatot abban a témában, amit szeret. A diákoknak felvételi előtt ki kell tölteniük egy nyomtatványt, amelyben megjelölhetik, hogy mi érdekli őket, és ezzel kapcsolatban kapnak majd néhány projektötletet. A szokatlannak tűnő módszerekkel a gimnáziumban arra szeretnék helyezni a hangsúlyt, hogy a diákok tudjanak információt keresni, együtt dolgozni másokkal, utánanézni dolgoknak. "Fenntartjuk benük azt a tüzet, ami ahhoz kell, hogy megismerjenek dolgokat, hogy a rendszer ne ölje ki belőlük azt, hogy akarjanak tanulni - mondta el Babocsay Ádám. Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Jól ismert, milyen eredményes a tanítva tanulás, mennyire fontos a prezentációs képességek fejlesztése. Mellesleg nagyon sok család él ezzel a lehetőséggel, amikor középiskolást vesz fel babysitternek. Én nem mondom azt, hogy ez a megoldás, de ez is lehet egy út. Nagy kedvencem az az ötlet, amikor egy idősek otthonát és egy óvodát helyeznek egymás mellé. Mindenki jól jár. Hiszek abban, hogy rendszeroptimalizálással sokat el lehetne érni. Ha innovációval állunk neki az átalakításnak, talán sikerül teljesen újraértelmezni az egész oktatási rendszert. Jól gondolom, hogy nagyon foglalkoztatja ez az egész problémakör? H. : A világon rengeteg ember gondolkozik ugyanezeken a kérdéseken. Lehet, hogy csak le kell emelni a polcról egy már megírt könyvet, és azt kombinálni egy másikkal. Egyébként az a szerencsém, hogy az oktatásról való gondolkodás gyakran inspirál a cégvezetés területén, és ez fordítva is igaz. Ez az egész nem elviszi az energiát, hanem hozza.
A struktúra nem fog hirtelen megváltozni, mert egy nyár eltelt. A fiam azt szokta mondani erre, hogy "majd komolyabban csináljuk a dolgokat". És tizenkét éves gyerekekre is igaz, hogy az a jó, ha kiscsoportban, kevert korosztályban, projektalapon dolgoznak. A kicsiknél és a nagyobbaknál is az együttműködés a legfontosabb, és az, hogy együtt alkossanak valamit: most levelekből csinálnak képeket, akkor meg majd motort építenek. De ovis korban, ha nincs kedve, nem száll be a képkészítésbe, iskolásként meg muszáj elvégezni bizonyos dolgokat... H. : Ez fontos kérdés. A mai iskolák nagyon erősen a tudástranszferről szólnak, pedig pontosan tudjuk, hogy ahhoz, hogy sikeres legyen valaki, nem elsősorban memorizálható tudásra, hanem szociális és érzelmi intelligenciára, kitartásra, rizikóvállalásra, mások meghallgatására, a perspektívaváltás és a csapatban való dolgozás képességére van szüksége. És ha valaki kíváncsi és ambiciózus, kreatív – márpedig a gyerek ilyen –, akkor ha érdekes feladatokat, kérdéseket kap, biztos részt akar majd venni a munkában, függetlenül az életkorától.
H. : Különbözőek vagyunk. Van, aki négyévesen ebben ügyesebb, van, aki másban, a gyerekek kiegészítik egymást. Az a tapasztalat, hogy nagyon erős az egymástól való tanulás. Sőt egyes irányzatok szerint nagyobb gyerekek esetében a tanárnak kifejezetten háttérben kellene maradnia, mert a gyerekek egymástól sokkal jobban tudnak tanulni. A nagyok ráadásul ösztönösen segítik a kisebbeket, sokkal természetesebb az együttműködés. A nagyobbaknak sem lassul a fejlődése ezáltal? H. : Az én fiam most a legidősebb a csoportban, és a szociális képességei például rengeteget fejlődnek a kicsik segítése révén. Sokkal jobban oda tud figyelni a környezetére. Az a kérdés, hogy 2040-ben mi lesz fontos? Én már most is azt látom a cégnél, hogy nem érdekes, én mit tudok, az a fontos, hogy csoportként mire vagyunk képesek. Az is lényeges, hogy társadalmilag diverz legyen a csoport, különböző hátterű gyerekek tanuljanak együtt. Minél sokszínűbb társaságba kerül valaki, annál többféle információ, tudás jut el hozzá.