abhadiamonds.com
Egy téves szemlélet tapasztalható a zöldségtermesztők körében: ha nem kel ki a mag, az csak a vetőmag hibája lehet. Előfordul, hogy gyenge minőségű vetőmag kerül forgalomba, de koránt sem olyan gyakori az ilyen eset, mint azt sokan gondolják. A zöldségmagvak csírázási ideje – ideális feltételek mellett is – nagyon eltérő. Az apró olajos magvak (pl. sárgarépa, petrezselyem, stb. ) nehezen veszik fel a vizet, "lassabban nedvesednek át", ebből adódóan a kelésük elhúzódik, míg más fajok (fejes saláta, borsó, bab, stb. ) egy-két nap után csírázásnak indulnak. Szintén a fajhoz köthető tulajdonság a hőmérsékletigény, a csírázáshoz (keléshez) szükséges talajhőmérséklet. A melegigényesek (pl. paprika, uborka, dinnye, padlizsán, stb. ) 28-30 o C körüli, vagy néhány fokkal ennél is magasabb hőmérsékleten csíráznak a legjobban, míg vannak fajok (hidegtűrőek), amelyek néhány fokkal a fagypont felett – ha nem is optimális sebességgel – csírázni kezdenek. A hideg talajba vetett magok esetében nem arról van szó, hogy a hidegben elfekszik, "vár" a mag, és ha melegszik a talaj, akkor csírázni kezd.
Változó hőmérsékleti optimumok Minden növénynek van egy hőmérsékleti optimuma, amin a legjobban fejlődik. A csírázási hőmérsékleti optimum ennél 4-6 °C-kal magasabb. Miután a mag kicsírázott és szikleveles korba lépett, lényeges, hogy 5-6 °C-kal csökkentsük a hőmérsékletet a csírázási hőmérséklethez viszonyítva. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a szár nagyon megnyúlik, és gyenge erőtlen palántáink lesznek. Amikortól a lomblevelek megjelennek, akkortól a növény fajának megfelelő hőmérsékleti optimum a kedvező. Természetesen az éjszakai lehűlések nem okoznak problémát, hanem szükségesek is a növény fejlődéséhez, mivel ezek a sötétséggel is egybeesnek, így pont egyensúlyba kerül a növény anyagcseréje. Az egyes fajok hőmérsékleti optimuma eltérő. A saláta, retek, borsó viszonylag korán vethető, mert már alacsonyabb hőmérsékleten is jól csírázik. A paprika, paradicsom, tök melegigényesebb növények, ezért csak április végén, május elején vetjük szabad földbe a magokat.
Korábbi számunkban már foglalkoztunk a gyenge csírázás okaival, sajnos az idén is több jelentős zöldségfélénél kelési gondok voltak tapasztalhatók. Kialakult egy téves szemlélet, amely szerint, ha nem kel ki a mag, az csak és kizárólag a vetőmag hibája lehet. Ezzel nem azt kívánom állítani, hogy nem fordul elő a kereskedelemben gyenge vagy rossz minőségű vetőmag értékesítése, de messze nem olyan arányban és számban, mint ahogy azt a felhasználók gondolják. A zöldségmagvak csírázási ideje – ideális feltételek mellett is - nagyon eltérő. Az apró olajos magvak (pl. sárgarépa, petrezselyem, stb. ) nehezen veszik fel a vizet, "lassabban nedvesednek át", ebből adódóan a kelésük elhúzódik, míg más fajok (fejes saláta, borsó, bab, stb. ) egy-két nap után csírázásnak indulnak. Szintén a fajhoz köthető tulajdonság a hőmérséklet igény, a csírázáshoz (keléshez) szükséges talajhőmérséklet. A melegigényesek (pl. paprika, uborka, dinnye, padlizsán, stb. ) 28-30 °C körüli, vagy néhány fokkal ennél is magasabb hőmérsékleten csíráznak a legjobban, míg vannak fajok (hidegtűrőek), amelyek néhány fokkal a fagypont felett – ha nem is optimális sebességgel – de csírázni kezdenek (1. táblázat).
Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk meg a rétegzéssel, amit nedves homokban végzünk 2-3 hónapon át, általában pincében vagy hűvös helyen. A módszer lényege, hogy a magokat elvetjük a homokba, és a homokot nedvesen tartjuk, ám hűvösben, így a csírázás az alacsony hőmérséklet miatt nem indul be, de a nedvesség kiáztatja az inhibitor anyagokat. 2-3 hónap elteltével, amit tavaszra vagy kora nyárra szokás időzíteni, a vetést tartalmazó tálcát meleg helyre rakjuk, így már a hőmérséklet sem lesz akadálya a csírázásnak. Ha mindent jól csináltunk, kis szerencsével 60-70 százalékos kelést érhetünk el így pár héten belül. Vágás, csiszolás: egyes magok nem az előbb említett csírázás gátló anyagokkal védik utódaikat, hanem vastag héjjal. Ilyen a dió, mogyoró stb. A vastag héj a kis mennyiségű vizet nem engedi át, csak akkor képes átnedvesedni, ha kiadós esőzés, vagy öntözés miatt hosszabban nedves a talaj. Ezzel biztosítja a növény, hogy magja tényleg csak akkor induljon csírázásnak, amikor elegendő víz áll rendelkezésére.
Figyelt kérdés egy cserépbe ültettem Chili paprika magot (tavalyi érés, nem mezőgazdasági boltból van). Mennyi idő alatt csírázik ki, és ha kicsírázik kell valamilyen permetszerrel le permetezni? Azt elfelejtettem írni hogy fent van a szobában. 1/5 A kérdező kommentje: Még azt hozzátenném hogy egy cserépbe 6 magot ültettem el, várhatólag mennyi fog kicsírázni? 2/5 anonim válasza: A paprikának viszonylag sok idő kell, mire kicsírázik. Gondolom a chili sem kivétel. 2014. febr. 9. 12:31 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: Egy 20 fokos szobában, ablakpárkányon cirka 20-24 nap mire megjelenik a felszínen. Ha jó, érett a mag, akkor 6-ból 6 is megmarad, a fűszerpaprikák jobban csíráznak. Azonban a végére egy pohárban a két legerősebbet vagy a két legtávolabb levőt hagyd csak meg úgy 5-6 centis koruktól. 13:51 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 100% Nálam szobában 2 hét alatt ki szoktak kelni a paprikák, a pritamin meg kápia húzza 20 napig. Hűvösebb helyen tart tovább.